Orbán médiatérfoglalása folytatódik az EU csöndes áldásával

A nemzetközi média az elmúlt napokban kiemelkedő figyelmet szentelt Magyarországnak az Index hírportállal kapcsolatos fejlemények kapcsán. Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál – sok más médiumhoz hasonlóan – a tömeges felmondást emelte ki beszámolója címében. Kitért arra is, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet sajtószabadság-mutatója szerint Magyarország 180 ország közül a 89. helyet foglalja el, és az Európai Unió tagországai közül csak a 111. helyezett Bulgáriát előzi meg. A magyarok még a 23. helyen voltak, amikor az Orbán Viktor vezette Fidesz hatalomra került – jegyzi meg az EurActiv.

Szintén ír általánosabban is a magyar médiahelyzetről az Index-üggyel összefüggésben a párizsi Le Monde. A lap úgy fogalmaz, hogy Magyarországon kivéreztetik a sajtószabadságot: Orbán hivatali ideje alatt alapvetően megváltozott az országban a médiakörnyezet, a közmédia a kormánypolitikát közvetíti, ezen felül pedig hatalomközeli emberek felvásárolták a magánmédia egy részét, miközben bizonyos kiadványok egyik napról a másikra eltűntek, mások kormánypárti szerkesztői irányvonalra tértek át.   

A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet állásfoglalása szerint az Index ügye újabb csapást jelent, Orbán médiatérfoglalása folytatódik, mégpedig az EU csöndes áldásával. A magyar kormány – írja Scott Griffen, az intézet igazgatóhelyettese – nem folyamodik a média nyílt elnyomásához. Magyarországon nincsenek bebörtönzött újságírók, nincsenek drámai razziák a szerkesztőségekben, a sajtó elleni fizikai erőszak ritka. A Fidesz ennél sokkal kiszámítottabb, alattomosabb módját választja annak, hogy ellenőrzése alá vonja az információáramlást: először kiéheztetik a független médiát a piac kormányzati manipulálása révén, majd ha az meggyengült, akkor kényelmesen kormánybarát tulajdonosok kezére juttatják. Ezek a tulajdonosok aztán megadják a végső döfést, kirúgják a szerkesztőket, és megváltoztatják a szerkesztési irányvonalat. Annak ellenére, hogy Magyarország agresszív módon bontotta le a médiaszabadságot az elmúlt tíz évben, és engedelmes kormánypárti médiabirodalmat hozott létre, az EU vajmi keveset tett annak érdekében, hogy megzabolázza azt a kormányt, amely sokkal inkább emlékeztet az autoriter Törökországra vagy Oroszországra, mint az európai demokratikus eszményekre – írja a Nemzetközi Sajtóintézet.  

A Politico című amerikai portál arról közöl cikket, hogy a kormánypárti média részéről ellene indított támadásokra panaszkodik Varga Zoltán, az Index versenytársának mondható 24.hu-t kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa is.

Skype-on adott nyilatkozatában Varga azt mondta, hogy most a 24.hu került a célkeresztbe, és a kormány által ellenőrzött média azt írja róla, nem fizet adót, rossz ember, rosszul fizeti az alkalmazottait. „Beavatkoznak a magánéletembe, és minden nap ott vagyok a tévében. Megpróbálnak sarokba szorítani, demotiválttá tenni az alkalmazottaimat, és rávenni őket a távozásra” – fogalmazott Varga.

Úgy vélekedett, hogy az Indexnél először csak kevés változás lesz, még néhány kritikus hangú cikk is meg fog jelenni a kormányról. De ahogy közelednek majd a választások, az Indexet már a kormány fogja vezetni, és utasításba adja majd, hogy miről és hogyan írjon. Varga Zoltán teljesen bizonyos abban, hogy a történtek az Index függetlenségének végleges megszűntét jelentik, és ugyan marad még így is független média Magyarországon, az már sokkal kisebb lesz az eddiginél.

Végül pedig néhány mondat az európai pénzügyekről.

Az Indexnél történtekre – mint az ismeretes – közvetlenül azután került sor, hogy Brüsszelben lezárult a felettébb ellentmondásosan értékelt EU-csúcs. Azon a tagállami vezetők egyezségre jutottak az uniós költségvetés hét évre szóló keretszámairól, valamint arról, hogy 750 milliárd eurós mentőcsomaggal igyekeznek kihúzni a kátyúból a járvány miatt válságba jutott európai gazdaságot. Kissé homályos megfogalmazásban ugyan, de kimondták azt is, hogy az uniós támogatások szabályszerű felhasználásának a védelme összefügg a jogállamiság tiszteletben tartásával.

A tekintélyes londoni Financial Times, amely brit földön az uniót talán a legalaposabban értő és átlátó orgánumnak számít, ezt a 750 milliárdos csomagot üdvözlendő precedensnek nevezi – még akkor is, ha annak egyes részletei aggályosak. A program precedenst jelent annyiban, hogy az EU közösen vesz fel nagy összegű kölcsönt, amivel az erősebb tagországok megsegítik a gyengéket. Az adósság visszafizetése érdekében pedig – emeli ki a Financial Times – a tagországok hajlamossá válhatnak arra, hogy kiterjedtebb adóztatási jogokat biztosítsanak az Európai Bizottságnak. 

Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. július 27-i Reggeli gyorsban hangzott el.