Orbán még többet tanulna a világ legkorruptabb emberétől
8/02/2023 08:30
A migrációról szóló EU-csúcs egy egységes európai szabályozást vezetne be, szigorítanának, de Orbánéknak ez sem elég. Az EU ott üt Orbánon, ahol az valóban fáj – az oktatás terén -, amikor a felsőoktatás fideszes befolyásolását veszi célba: itt többről van szó, mint csupán a pénz visszatartásáról. Miért tanult, és miért akar még többet tanulni Orbán az azeri elnöktől, aki a világ egyik legkorruptabb embere? Milyen sors vár Orbánnéra, Lévai Anikóra? Nemzetközi lapszemle.
A migráció témájának szentelt csütörtöki EU-csúcs közeledtével a Reuters hírügynökség arról ír, hogy Orbán Viktor a határvédő kerítések finanszírozására szólította fel az Uniót, és megállapítja: a tagállamok közötti mélységes megosztottság miatt nehéz lesz a jövő évi európai parlamenti választásokig a migrációs és menekültügyi rendszer új, átfogó európai szabályozását kialakítani, pedig ez a cél. Az EU egyre szigorúbb hozzáállását emberi jogi csoportok jogellenesnek és embertelennek tartják. Mások szerint a keménykedés a jobboldali szavazóknak szól, miközben nem veszi figyelembe az idősödő Európa munkaerőigényét – írja a Reuters.
Orbán Viktor Magyarországán a tudás és a gondolatok ellenőrzése, a kulturális viták keretezése fontos támaszai a politikai ökoszisztémának – állapítja meg William Nattrass a Politicóban. Az írás címe szerint "Brüsszel" ott üt Orbánon, ahol az valóban fáj – az oktatás terén -, amikor a felsőoktatás fideszes befolyásolását veszi célba.
Amikor a múlt hónapban kiderült, hogy az Európai Bizottság leállítja az Erasmus+ és a Horizon Europe támogatásokat 21, a Fideszhez kapcsolódó közalapítványok irányítása alatt álló magyar egyetemnél, érezhető lett a pánik a magyar miniszterek körében – írja Nattrass. Emlékeztet arra, hogy Budapesten elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezték a lépést, és két miniszter gyorsan Brüsszelbe repült, hogy erről tárgyaljon. Egyikük, Navracsics Tibor azt mondta, közel a megoldás, de az uniós hatóságok kétségeiket hangoztatták, a magyar kormányzati szóvivő pedig arra figyelmeztetett, hogy jogi lépések következhetnek, ha a helyzet nem rendeződik sürgősen.
Ez a reagálás, valamint a magyar médiavisszhang azt sugallja a Politico szerzője szerint, hogy itt többről van szó, mint pénz visszatartásáról. Elvégre az Erasmus-alap 40 millió eurója eltörpül azon eurómilliárdok mellett, amelyeket a Magyarországnak szánt kohéziós alapokból fagyasztottak be. Az Orbánnal szembenállók közül sokan kleptokráciaként bélyegzik meg a Fideszt, de az igazság az, hogy a kormányzó pártnak mély kulturális és intellektuális gyökerei vannak, amelyeket táplálni kell. A projekt hatalmi céljai hosszú távra szólnak, ezért olyan fontos dolog, ha megtámadják a felsőoktatásra gyakorolt Fidesz-befolyást.
A cikk szerzője ismerteti azt a folyamatot, amelynek eredményeként volt és jelenlegi miniszterek kerültek az egyetemeket irányító közalapítványok élére, és egyúttal elismeri: érthető, hogy az érintett egyetemek diákjai haragosak. Magyar ellenzéki politikusok is hangot adtak aggodalmuknak, hogy a brüsszeli Bizottság lépése nem az Orbán-rezsimnek, hanem a diákoknak árt – teszi hozzá. Mindezzel együtt is azonban úgy ítéli meg: az egyetemek közalapítványi irányítás alá helyezésének létfontosságú szerepe van a párt hatalmának megőrzésében. William Nattrass szerint Orbánt valójában az különbözteti meg a többi európai populista vezetőtől, hogy különleges viszonyt alakít ki az állam és a tudományos világ – a politikusok és az értelmiségiek – között.
„Orbán nem politikai kaméleon, és a Fidesz különleges potenciálja abból a tényből ered, hogy erős az intellektuális támasza. Ennek folytán a magyar akadémiai világ nemzetközi finanszírozásának az elvágása sokkal keményebben sújthat a Fideszre, mint azt sokan felfogják” – állítja a Politico szerzője.
Lendvai Pál a Der Standardban arról ír, hogy Magyarország bizonyult az EU legkorruptabb államának a Transparency International friss besorolása szerint. Orbán Viktornak ezzel sikerült az első helyre kerülnie az unióban, de ettől a diadaltól nem szállt el a szerénysége: Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt Budapesten fogadva például azt mondta: ő maga sokat tanult Alijevtől, de még többet kell tőle tanulnia – írja Lendvai.
A cikk ezután áttekinti Alijev országlásának főbb következményeit. Azerbajdzsán az említett korrupciós listán a világ országai között sereghajtó, a 157. helyen áll. Magát Alijever egy nemzetközi szervezet már 2012 decemberében az év legkorruptabb emberének nyilvánította. Erre azzal szolgált rá, hogy családja az ország gazdaságának leggyümölcsözőbb ágazataira – bankokra, telefontársaságokra, ásványkitermelésre és építési vállalkozásokra – tette rá a kezét. Alijev és Orbán barátsága pedig – emlékeztet a Der Standard szerzője – Orbán egyik felettébb vitatott döntésére, az örmény tanfolyamtársát Budapesten baltával agyonverő azeri katonatiszt szabadon engedésére vezethető vissza.
Lendvai arról is ír, hogy Orbán érdemrenddel tüntette ki Alijev feleségét is, aki időközben – alkotmánymódosítást követően – férjének, az államfőnek a helyettese, alelnök lett. A Der Standard cikke azzal zárul, hogy Orbán felesége, Lévai Anikó szintén az egyik legbefolyásosabb személyiségnek számít Magyarországon, ámde - eddig és bizonyára a jövőben is - hivatalos funkció nélkül.