Orbán nem akar globalistákat, Stumpf szerint ez nem ideológiai szelekció
3/05/2021 20:59
| Szerző: Klubrádió/szg
„Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem egy ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista-globalista szemléletű ember” – mondta Orbán Viktor múlt pénteken az úgynevezett modellváltó egyetemekről. Stumpf István, a területért felelős kormánybiztos szerint szó nincs arról, hogy a miniszterelnök ideológiai alapon szelektálna; a nemzeti érdek nem ideológiai alap. Úgy látja: az „arctalan fenntartó” helyére odakerül az öt kuratóriumi tag, akit majd lehet kritizálni, és előfordulhat, hogy ha egyikük rosszul végzi a munkáját, a kritika hatására lemond.
A korábbi magyar terv 5800 milliárd forint európai uniós pénzzel számolt az EU-s helyreállítási alapból, de aztán múlt kedden kiderült, hogy Orbán Viktor lemond a 3300 milliárdos hitelrészről, a kormány a 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatást igényli csak. Az eredeti elképzelésekben még 1500 milliárdot szántak az egyetemekre, és ez is érv volt az úgynevezett modellváltás mellett.
Arról kérdeztük Stumpf Istvánt, a felsőoktatási modellváltással kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztost, hogy ebből mi marad. Azt mondta: nem ezzel az ígérettel vették rá az egyetemeket a modellváltásra, mert mikor elindult a második hullám, már 10 egyetem túl volt azon, és akkor ezek a támogatások még nem voltak napirenden. Jelezte, még egy tucat ország nem veszi igénybe az EU-s hitelt. A kormány továbbra is eltökélt a felsőoktatási intézmények támogatása mellett, meg fogja oldani más módon az erre szánt, megígért támogatást. 1500 milliárdot ígértek, ezt tartani fogják – közölte.
Arra a kérdésre, hogy milyen alapon osztották el, melyik egyetemnek mennyi állami forrás jut a modellváltás után, úgy válaszolt: a kormányzat szuverén joga, hogy eldöntse, melyik egyetemnél látja esélyét jelentős előrehaladásnak a támogatásból. A Corvinus kapta a legnagyobb támogatást, és azt várják tőle, hogy a business schoolok között Közép-Európában rövid időn belül piacvezetővé váljon. A Semmelweis Egyetemnél pedig a Richter Gedeon-részvények profilba vágnak. A kormány kötvénytámogatásban gondolkodik azok számára, akik a részvényekből kimaradtak, és reméli, hogy szegedi és a pécsi egyetem ebből részesülhet.
Akár le is mondhat egy kuratóriumi tag
Stumpf István hangsúlyozta: nincs szó privatizációról, hanem úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva) kerül át az egyetem vagyona, amelyet korábban csak kezelt. Nem arról van szó, hogy „hazavisznek bármit”, sőt, az „arctalan fenntartó” helyére odakerül az öt kuratóriumi tag, akit majd kritizálhatnak. Meg van győződve róla, hogy az egyetemi kritika, nyilvánosság előidézhet olyan helyzetet, hogy aki rosszul végzi a dolgát, az felajánlja a lemondását és a többiek újat találnak a helyére. (A Palkovics László vezette ITM által kinevezett kuratórium tagjait kívülről és belülről sem lehet leváltani.)
Szerinte az egyetemek kiszervezése az állami tulajdonból nem most vetődött fel, hanem minden kormány tett erre kísérletet. A mostani kabinet „a választási eredményt is kockáztatva” döntött amellett, hogy ebbe belevág, mert a magyar egyetemek lemaradása a magyar nemzeti versenyképesség csökkenését jelentené hosszú távon. Így már a többség, az egyetemi hallgatók 70 százaléka kerül ebbe a kekva-rendszerbe.
Elvesznek-e jogkörök?
A kormánybiztos szerint az egyetemekhez kerülő közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, az Alaptörvény módosítása után a kekva-modellben működő egyetemeknél alaptörvényi kötelezettség, hogy közfeladatot lássanak el, és csak erre fordítható a pénz. Tehát ha értékesíteni akarnak egy vagyontárgyat, mert úgy vélik, hogy a működés szempontjából az nem használható, akkor a bevételt vissza kell forgatniuk a közcélra, ami a felsőoktatás.
Az Oktatói Hálózat szerint az ilyen egyetemeken a szenátusnak még egyetértési joga sem marad a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel, vagy a költségvetéssel kapcsolatban. Stumpf István erre úgy reagált: ezek csak félelmek, az Oktatói Hálózat olyan „ellenzéki kritikát” fogalmaz meg, amelynek időnként nincs köze a valósághoz. Az, hogy mi kerül bele az alapító okiratba, most dől el a 11 modellváltó egyetemnél, most kezd el erről tárgyalni a kuratórium és a szenátus, és a törvény „teljes felhatalmazást ad mindkét szervezetnek” a megállapodásra. Megállapodhatnak abban is, hogy a régi módszer szerint a szenátus javasolja a rektort, aztán a miniszter vagy felterjeszti, vagy nem. Ezzel együtt úgy véli, az egyetemek nem ismeretlen szabályokba ugrottak bele, mert már tíz felsőoktatási intézmény modellt váltott korábban.
Jöhetnek-e liberálisok?
„Miért jelent problémát, ha a miniszterelnök azt mondja, hogy maradjanak meg a nemzeti érdek körében az egyetemek, és olyan embereket javasol, akik a nemzeti gondolat irányába elkötelezettek?” – tette fel a kérdést Stumpf István. Úgy folytatta: szó nincs arról, hogy a miniszterelnök ideológiai alapon szelektálna; a nemzeti érdek nem ideológiai alap. Egy magyar egyetemen a nemzeti érdek képviselete nagyon fontos, hogy a globális versenyben magyar egyetemként tudjon helytállni, és szerinte ebben lehet liberális, baloldali, bárki. Szerinte van a kinevezettek között liberális szemléletű is. Megjegyezte: jó néhány fideszes politikus azzal vádolja a kuratóriumok összeállítását, hogy kevés az igazi Fidesz-hívő. (Egyébként több miniszter, Szijjártó Péter, Varga Judit, Süli János és Varga Mihály, sőt, maga Stumpf István is kuratóriumi tag lesz – a szerk.)
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Vajda János
2021. május 03., hétfő 16:40
Műsorvezető: Szénási Sándor
