Orbán Putyin magyarországi helytartója
7/06/2023 09:20
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Frankfurter Rundschau elemzése szerint Orbán az Ukrajna elleni orosz invázió első napjától fogva ott fékezi az európai szankciós politikát, ahol csak tudja.
Ylva Johansson belügyi EU-biztos áttörésre számít a tagállami belügyminiszterek holnapi luxembourgi tanácskozásán a migrációs politikát illetően – jelenti a Reuters. A svéd politikusnő azt mondta újságíróknak, hogy megállapodás várható abban, miként osszák el a tagállamok a felelősséget a menekültek, illetve migránsok fogadásával kapcsolatban.
A hírügynökség megjegyzi: az Unióban évek óta folyik erről az elkeseredett vita. A közös európai menekültpolitika szabályai – amelyek értelmében mindig annak az EU-tagországnak kell eljárnia, ahová a menekült először érkezett - 2015-ben teljesen tarthatatlanná váltak, hiszen rövid idő leforgása alatt több mint egymillió ember jelent meg – főként a szíriai háború elől menekülve – egyes uniós országokban, nagy részük a Földközi-tengeren át. Spanyolország, Olaszország, Málta és Görögország azóta esdekel több segítségért, de az olyan gazdag célországok, mint Németország, Franciaország, illetve Svédország, azt mondják: az nem járja, hogy az összes újonnan érkező végül náluk kössön ki. Rossz vért szült – fogalmaz a Reuters – hogy két keleti uniós tagállam, Lengyelország és Magyarország visszautasította menekültek és migránsok befogadását a zömmel muszlim közel-keleti és észak-afrikai országokból.
Időközben az EU fokozta erőfeszítéseit a bejutni igyekvők távol tartása érdekében, és ENSZ-adatok szerint tavaly „csak” 160 ezer ember jutott át a Földközi-tengeren. A veszélyes úton közel 2500-an meghaltak vagy eltűntek. Az uniós tagországok azonban mindeddig képtelenek voltak megállapodni abban, hogy ki milyen részt vállaljon a felelősségből.
A vita a Reuters szerint akörül forog, hogy minden EU-ország kötelezhető-e az érkezők befogadására – amint azt a déli és a nyugati tagállamok követelik – vagy pedig engedjék-e a keleti tagállamoknak, hogy mintegy kivásárolják ezt a kötelezettséget, pénzbeli támogatással vagy a támogatásban közreműködő személyzet rendelkezésre bocsátásával. Mint a hírügynökségi beszámolóban olvasható, a körvonalazódó megállapodás az utóbbi verziót tartalmazza, nem írja elő az érkezők kötelező áthelyezését, és a tagállam választhat, miként juttatja kifejezésre szolidaritását a többikekkel. Ylva Johansson a vonakodó tagállami kormányokat arra figyelmeztette, hogy az ilyen kérdésről tartott szavazásnál a vétójog nem érvényesül. Az EU-biztos óvott attól, hogy belpolitikai megfontolásokból foglaljanak el kemény álláspontot a tagállamok.
Összeférhetetlenség és az uniós működés aláásása
Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál egy holland liberális európai parlamenti képviselő – Samira Rafaela –, valamint a szintén hollandiai leideni egyetem egyik politológusa – Tom Theuns – közös cikkét közli, amelynek az üzenete: nem szabad engedni, hogy a magyar kormány lássa el jövő év második felében az EU soros elnökségét. Érvelésük szerint Magyarország jelenleg nem demokratikus, és azon túl, hogy mindennek a megcsúfolása lenne, ha egy autokrata állam elnökölne az egyik uniós alapintézményben, két további probléma is adódik.
Az egyik a nyilvánvaló összeférhetetlenség. Az uniós büdzsével kapcsolatos új feltételességi mechanizmus révén eurómilliárdokat tartanak vissza a Fidesz-kormánytól, a kötelezettségszegési eljárások szankciókkal járnak, és emellett folyamatban van az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás, amely az európai alapértékek védelmezésére hivatott. Az EUObserver vendégszerzői szerint abszurd lenne, ha Magyarország elnökölne a saját demokratikus volta lebomlásának szentelt ülésen.
A másik probléma – folytatódik a cikk – hogy Magyarország az európai együttműködés aláásására használhatná fel az elnökséget olyan kulcsterületeken, mint például a menedékjog és a migráció. Emellett már most adott az a helyzet, hogy a Fidesz-kormány olyan kulcsfontosságú uniós döntések megvétózásával fenyegetőzik, mint Ukrajna megsegítése. Az, hogy az elnökségnek lehetősége van meghatározni a tanácsi napirendet, csak növeli e tekintetben a manőverezés lehetőségét – teszi hozzá a szerzőpáros. Szerintük gyors és határozott cselekvésre van szükség a tagállamok részéről, mert ha engedik, hogy Magyarország lássa el az elnökséget, az veszélybe sodorja az EU alapértékeit, intézményi integritását és demokratikus legitimációját.
Putyin magyarországi helytartója
Orbán Viktort Putyin magyarországi helytartójának nevezi Ulrich Kökel a Frankfurter Rundschauban megjelent elemzésében. Kiemeli, hogy Orbán az Ukrajna elleni orosz invázió első napjától fogva ott fékezi az európai szankciós politikát, ahol csak tudja.
Nem lehet nem észrevenni azt sem, mennyire közel áll egymáshoz Orbán és Putyin a keresztény-konzervatív ideológia hirdetésében – teszi hozzá, és felidézi a két vezető nemrégiben elhangzott egy-egy szónoklatát. Orbán május elején arról beszélt, hogy „megállítottuk a migrációt, véget vetettünk a gender ideológia támogatásának, és fáradhatatlanul küzdünk a békéért, ez a gyógyír a progresszív-liberális vírusra”. Putyin pedig a Győzelem napi beszédében azt mondta, „békés jövőt akarunk, a nyugati globalista elitek pedig rombolják a családot, a hagyományos értékeinket, azt, ami emberré tesz bennünket”.
A frankfurti lap szerzője felteszi a kérdést: vajon valóban így gondolja mindezt Orbán, az 1989-es szabadságharcos? Válasz helyett Ivan Krasztev bolgár demokráciakutatót idézi, akinek meggyőződése, hogy Orbán teljes szívéből csalódott a Nyugat liberális politikai felfogásában – az emberi jogok, a hatalommegosztás, a sajtószabadság számára mind zavaró tényező a hatalomba való kapaszkodásban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.06.07., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János