Orbánt régi szövetségesei figyelmeztetik, a vesztesek oldalára állt
16/08/2023 09:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Orbán előszeretettel provokálja és kioktatja a világot. Most azonban román, szlovák, valamint cseh részről figyelmeztetésben részesítik: a végén az a fatális benyomás keletkezhet, hogy Magyarország a vesztes háborús bűnös oldalára állt – írja az FAZ.
Az AP amerikai hírügynökség, arról szóló varsói tudósításában, hogy a lengyel kormánypárt különböző népszavazási kérdésekkel akarja összekötni az októberi parlamenti választást – például azzal, hogy helyeslik-e állami vállalatok külföldieknek való eladását, illetve, hogy miként vélekednek a menedékkérők uniós elosztásának a tervéről –, megszólaltatja Zgut-Przybylska Edit magyar politológust, aki felhívja a figyelmet arra: a kezdeményezés az Orbán Viktor által követett gyakorlatra emlékeztet. A magyar miniszterelnök is az emberek ilyenfajta megkérdezésével szokott támogatókat mozgósítani migránsellenes és LMBT-ellenes politikájához, miközben erodálja a demokráciát. „Ugyanaz a populista cél: a hatalom megszilárdítása annak révén, hogy pánikkeltő félrevezetéssel polarizálják a társadalmat” – fogalmaz a CEU Demokrácia Intézetének a kutatója. Kifejti, hogy míg Orbán Brüsszelt és Soros Györgyöt állítja be ellenségnek, a lengyel kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy kollaborál Németországgal, és ezzel úgymond aláássa a nép akaratát. Zgut-Przybylska szerint a lengyel referendum a németellenes érzelmek és az identitásalapú indulatok kihasználására irányul.
Orbán előszeretettel provokálja és oktatja ki a világot, most szövetségesei intik meg
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó, bécsi székhelyű tudósítója egyik cikkében – amelyben visszanyúl Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére és az annak nyomán román, szlovák, valamint cseh részről elhangzott bírálatokra – egyebek közt megállapítja: Orbán előszeretettel provokálja és kioktatja a világot. Most azonban régi szellemi útitársai figyelmeztetésben részesítik: a végén az a fatális benyomás keletkezhet, hogy Magyarország a vesztes háborús bűnös oldalára állt.
A demokráciák demokratikus úton szoktak tönkremenni, mégpedig egészen gyorsan
A másik neves frankfurti lap, a Rundschau Joseph Vogl filozófussal, germanista irodalomtudóssal és médiaszakértővel készített átfogó interjút. Vogl egyik megállapítása szerint az álhírek nagyjából hatszor olyan gyorsan terjednek a közösségi médiában, mint az ellenőrizhető valóságtartalmú jelentések – és ráadásul százszor olyan gyakran bukkannak fel. A professzor hangot ad annak a véleményének is, hogy – jórészt az Alternatíva elnevezésű populista párt térnyerése nyomán – a németországi demokrácia jövője éppoly bizonytalan, mint a német futball jövője. A focihoz nem értek, így nem tudom megítélni, hogy ez hátborzongató bonmot volt-e, vagy megmosolyogtató aggodalmaskodás. Az viszont figyelmet érdemel, hogy Vogl Lengyelország, Magyarország és Izrael példáját említi annak illusztrálására, hogy a demokráciák demokratikus úton szoktak tönkremenni, mégpedig egészen gyorsan. Arra a riporteri kérdésre pedig, hogy a mostani válsághelyzeteket miért a jobboldali és nem a baloldali szélsőség tudja hatékonyabban kihasználni, Joseph Voglnak az a válasza, hogy a jobboldal költséghatékonyabban tud élni az elégedetlenség érzésével, hiszen szélesebb a kínálata bűnbakokból – például azt mondják, hogy nem klímakatasztrófa fenyeget, hanem a zöldek a dühítőek, hogy nem a járvány okozza a bajt, hanem az aljas tudósok tehetnek mindenről, és ha a gazdaság összeomlik, akkor azt a globalisták összeesküvése váltotta ki, vagy a szomszédban lakó migráns vette el a jólétemet.
Merre nyaralnak háború alatt az oroszok
A Die Welt egyik írása azt igyekszik áttekinteni, hol nyaralnak mostanság az oroszok, akiknek az Ukrajna elleni háború miatt a korábbinál kevesebb úti cél adódik. A leglátványosabban a Thaiföldre látogató oroszok száma ugrott meg: ez év első felében tízszer annyian mentek oda, mint az előző esztendő ugyanazon időszakában. A távol-keleti ország azonban így is csupán a harmadik helyen áll a listán: az első helyet Törökország, a másodikat az Egyesült Arab Emírségek – azon belül döntően Dubai - foglalja el. A dobogós országok után Egyiptom, Srí Lanka és a Maldív-szigetek következik. A számok nyelvén a törökök vezető szerepe azt jelenti, hogy 2023 első hat hónapjában 2,6 millió orosz utazott oda. Vízumra nincs szükség, hat közvetlen légijárat működik, például Antalyába és Izmirbe is. Törökországban orosz turistából van a legtöbb: ez év első felében a németeket is maguk mögé utasították, akik közül 2 millió 270 ezren keresték fel az országot. És Európa? Az ATOR orosz turistaszövetség információi szerint Magyarországon, Görögországban és Olaszországban tudnak a legegyszerűbben Schengen-vízumhoz jutni – igaz, ilyenből szám szerint a legtöbbet, tavaly az összesen 604 ezerből 154 ezret Spanyolország állította ki orosz állampolgároknak.
Ami pedig az orosz szemmel belföldinek számító üdülést illeti, 2021-ben, az utolsó háború előtti évben még 9,4 millió orosz nyaralt a Krímben, tavaly már csak egyharmaddal kevesebb, idén pedig folytatódik a visszaesés. Annál inkább fellendülőben van Abházia, amely szintén a Fekete-tenger partján fekszik, és a nemzetközi jog értelmében ugyan Grúziához tartozik, de 1994-ben orosz fegyverek segítségével úgymond kivívta senki más által el nem ismert függetlenségét.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.08.16., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János