„Vásároljon
Reggeli gyors

Orbán saját eszközeivel számolta fel a jogállamiságot

29/12/2021 07:48

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

"Az illiberalizmus kivédésére hivatott védőkorlát csődöt mondott" – fogalmaznak a Foreign Affairs szerzői. Az elemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a liberális demokrácia eszközeivel ásta alá a liberális demokráciát.

2021. december 29. Reggeli gyors - részlet 21.12.29. Kárpáti János lapszemléje
05:38
00:00

„A globális rend valódi válsága – emelkedőben az illiberalizmus” – ezzel a címmel és alcímmel jelent meg az amerikai Foreign Affairs online kiadásában Alexander Cooley és Daniel Nexon közös elemzése. Előbbi a Columbia egyetem Harriman intézetének az igazgatója, utóbbi pedig a Georgetown egyetem professzora. A cikket illusztráló első fotó Donald Trump és Orbán Viktor 2019 májusi washingtoni találkozóján készült.

A terjedelmes tanulmány okfejtése szerint a hidegháború után az európai és észak-amerikai demokráciák abból a feltételezésből indultak ki, hogy a korlátok felszámolása nyomán elterjednek majd a liberális értékek.

Egy ideig ez így is volt, de a kialakult új nemzetközi rend inkább kedvez egyfelől a Kínához hasonló autoriter államoknak, amelyek egészében elvetik a liberális demokráciát, másfelől azoknak a reakciós populista konzervatívoknak, akik az úgynevezett hagyományos értékek és a nemzeti kultúra védelmezőiként állítják be magukat, miközben fokozatosan felforgatják a demokratikus intézményeket és a jog uralmát. Jelenlegi formájukban a liberális intézmények nem képesek megállítani az illiberális áradatot, és az a csapda vár rájuk, hogy a válsághelyzet kezelése olyan politikai döntéseket követelne meg, amelyek vagy egyértelműen illiberálisak, vagy legalábbis a liberális rend valamifajta új változatáért kiáltanak.

Azok, akik tagadják, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti új hidegháborús helyzet állt elő, arra az alapvető különbségre hivatkoznak, hogy annak idején a Szovjetunió és az Egyesült Államok két, jól elhatárolt geopolitikai tömb élén állt, most viszont Peking és Washington egymást átfedő geopolitikai térségben működik. Moszkva esetében nem merült fel, hogy miként korlátozzák a szovjetek amerikai befektetéseit, és az amerikai vállalatok nem szervezték ki termelésüket szovjet gyárakba. A mai világrendben Kína eredményesen hozzáfér a liberális gazdasági rend jótéteményeihez, anélkül, hogy el kellene fogadnia a politikai liberalizmus követelményeit.

Úgynevezett aszimmetrikus nyitottság állapota állt elő, amelyben a liberális rendet az autoriter rezsimek jobban tudják saját javukra használni, mint a liberális demokráciák. A tekintélyuralmi rendszerek saját országukat elzárják például a nyugati média elől, miközben az ő eszméik terjesztésére nyitva vannak számukra a nyugati platformok. De ugyanez igaz a nem kormányzati szervezetek, illetve a nemzetközi szervezetek – így az ENSZ – világára is.

Alexander Cooley és Daniel Nexon szerint a liberális demokráciák egyhamar nem tudják visszaszerezni domináns pozíciójukat a nemzetközi rendben, és a kérdés nem az, hogy kell-e változnia a liberális berendezkedésnek, hanem az, hogy milyen értelemben.

A Foreign Affairs elemzése, amely jelentős részben az Egyesült Államok belpolitikai megosztottságát ecseteli, aránylag bőségesen foglalkozik Magyarországgal is. A szerzők felhívják a figyelmet arra: Orbán Viktornak a nemzetközi kommentátorok, etnonacionalista vezetők, konzervatív amerikai celebek körében tapasztalt népszerűsége az illiberális hálózatok nemzeteken túlnyúló jellegét igazolja.

Az Országgyűlés plenáris ülése
 
Parlament Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
 

Orbán – írja a Foreign Affairs – olyan taktikával szilárdította meg hatalmát, amely eljárási szempontból jogszerű volt, tartalmilag viszont aláásta a jogállamiságot. A bíróságokat saját párthíveivel töltötte fel, a független médiát pedig nyomás alá helyezte, foglyul ejtette, vagy bezárta. Az egyetemi szabadság elleni nyílt támadása - beleértve a gender tanulmányok betiltását, illetve a Közép-európai Egyetem Magyarországról történt elüldözését – párhuzamba állítható az Egyesült Államok republikánus vezetésű államaiban ma megfigyelhető azon jobboldali törekvésekkel, hogy száműzzék a kritikai rasszelmélet oktatását, és támadások céltáblájává tegyék a liberális, illetve baloldali szellemiségű felsőoktatási intézményeket.

Az illiberalizmus kivédésére hivatott védőkorlát csődöt mondott – fogalmaznak a Foreign Affairs szerzői, és Daniel Kelemen politológusra hivatkozva azt írják, az EU lényegében semmit sem tett annak érdekében, hogy megakadályozza a demokrácia meggyengítését a magyar és a lengyel hatóságok részéről.

Cooley és Nexon az Egyesült Államok felelősségére is kitér. Emlékeztet arra, hogy Trump nyíltan támogatta az illiberális, jobbodali magyar és lengyel kormányt, elképzelhetőnek tartja, hogy Trump támogatása hozzájárult Andrzej Duda tavalyi lengyel elnökválasztási győzelméhez, és kiemeli, hogy a Trump által kinevezett budapesti nagykövet nem gyakorolt nyomást Orbánra a CEU elűzéséről hozott 2018-as döntés megváltoztatása érdekében. A Biden-adminisztráció gyakorlatát illetően megemlíti, hogy Magyarországot nem hívták meg a Washington által szervezett demokrácia-csúcstalálkozóra, ugyanakkor megjegyzi, hogy – miután Trump biztonsági kötelezettségvállalásokat tett Varsónak – a lengyel Jog és Igazságosság pártot az új amerikai kormányzat sem próbálta rábírni a demokrácia visszaszorításának a feladására – legalábbis a nyilvánosság előtt nem. 

A Foreign Affairs két politikatudós szerzője azon az állásponton van, hogy Washingtonnak a liberális demokrácia megvédése érdekében el kell döntenie, kinek a pártjára áll más országok belpolitikai vitában.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.12.29., szerda 8:00
Riporter: Kárpáti János