Orbán Úgy fogadta Kurzot, mintha még hivatalban lenne
23/08/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Mikor Orbán Viktor hivatalában fogadta Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, akkor a külsőségek – fotósok számára kézfogás a magyar és osztrák zászlók előtt – azt a benyomást keltették, mint ha hivatalban levő osztrák kormányfő látogatott volna Budapestre – írja a der Standard.
A nyugati média legfrissebb témáinak egyike, hogy hatalmának megdöntése fenyegeti Putyint, mert a keményvonalasok szerint nem eléggé határozott az ukrajnai háborúban.
A Focus német magazin szerint mind az orosz biztonsági szolgálatokat, mind általában véve az úgynevezett elitet sokkolta, mennyire gyengén reagált az elnök Jevgenyij Prigozsin Wágner-vezér puccskísérletére. Hivatkozik a Focus a Bloomberg amerikai hírügynökségre, amely úgy véli tudni, hogy a keményvonalasok alapvetően két követelést támasztanak Putyinnal szemben: az egyik Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök azonnali leváltása, a másik pedig a hadiállapot kihirdetése és a teljes mozgósítás elrendelése, minden orosz hadra fogható férfi háborúba küldése. Pillanatnyilag azonban – olvasható a német magazin portáljának helyzetismertetésében – az orosz elnök a korábbinál valamivel szilárdabban ül a nyeregben, miután elhallgattatta kellemetlen bírálóit, Szergej Szurovikin tábornokot és Igor Girkin ezredest. Az előbbit nem látták a Prigozsin-lázadás óta, az utóbbiról pedig tudni lehet, hogy júliusban őrizetbe is vették. Putyin – írja a Focus – a jövő évi regionális választásokon próbálja majd tovább szilárdítani a hatalmát. A háború kitöréséig függetlennek tekintett Levada intézet felmérése szerint az elnök elfogadottsága jelenleg 82 százalékos, holott júniusban 70 százalékra esett vissza. A Focus megszólaltatja Tatjana Sztanovaja politológust, aki úgy látja, hogy Putyin most majd kicsattan a magabiztosságtól és derűlátástól.
Határozottabb háborús fellépést várnak Putyintól a keményvonalasok
A Newsweek amerikai magazin portálja szintén arról ír, hogy környezete határozottabb háborús fellépést vár Vlagyimir Putyintól. Az elnök viszont egyelőre nem hajlandó a teljes mozgósítás elrendelésére, mert azzal ellentmondana mindannak, amit eddig hangoztatott. Ahhoz, hogy több százezer embert lehessen behívni katonai szolgálatra, hadiállapotot kellene hirdetni. A lakosság körében az első, részleges mobilizálás tavaly ősszel volt – Sojgu szerint az 300 ezer tartalékosra, illetve releváns katonai tapasztalatokkal rendelkező személyre vonatkozott, bár Putyin rendeletéből ez egyértelműen nem derült ki. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter már ez év januárra várta az újabb orosz mozgósítási hullámot, de arra nem került sor, és Putyin júniusban azt mondta, arra nincs szükség. Az elnök akkor megjegyezte: „egyes közszereplők azt mondják, hogy még szükségünk van egy-két millió emberre, de ez attól függ, mit akarunk elérni”.
A Newsweek által megszólaltatott Konsztantyin Szonyin, a chicagói egyetem orosz születésű közgazdásza szerint Putyin azért ódzkodik a tömeges mozgósítástól, mert felismerte, hogy a háború mélységesen népszerűtlen az orosz lakosság nagy többsége körében. „Van néhány millió, aki örül az Ukrajna elleni háborúnak, van néhány millió, aki ellenzi a háborút, és több tízmillióan vannak azok, akik nem támogatják a háborút, bár nem is tiltakoznak ellene” – vélekedik Szonyin. Hozzáteszi, hogy az önkéntesek toborzása eközben teljes gőzzel folyik, az országos átlaghoz képest kiemelkedő fizetések ígérete mellett. Aki vállalja az ukrajnai harcot, eleve kap 195 ezer rubelt, vagyis 2080 dollárt. A havi fizetés eltérő, de nem kevesebb 204 ezer rubelnél, ami 2176 dollárnak felel meg.
Neil Melvin, egy brit védelmi-biztonsági elemző műhely vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi behívások nem érintettek túl sok fiatalt az orosz nagyvárosokban, sokkal inkább vidéki kistelepülésekről, illetve etnikai kisebbségek lakta térségekből köteleztek embereket katonai szolgálatra. Melvin szerint ez Putyinnak azt a megfontolását tükrözi, hogy az elnök nem akarja vegzálni a nagyobb orosz városok lakosságát a jövő évi választások előtt.
A Newsweek az Orosz Mező elnevezésű, pártokhoz nem kötődő közvélemény-kutató intézet felmérését ismertetve azt írja, hogy a háború népszerűsége – tehát nem személy szerint Putyin elfogadottsága – jelentősen visszaesett. A friss adatok szerint ez 45 százalékos, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a korábbinál.
Furcsa Kurz látogatása
A bécsi der Standard furcsállja, hogy amikor Orbán Viktor hivatalában fogadta Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, akkor a külsőségek – fotósok számára kézfogás a magyar és osztrák zászlók előtt – azt a benyomást keltették, mint ha hivatalban levő osztrák kormányfő látogatott volna Budapestre, holott Kurz magánemberként, az atlétikai vb-re érkezett, és egyébként találkozott Orbán Viktorral is. A lap kérdésére – az egyébként különböző cselekmények miatt bűnvádi eljárás alatt álló – Kurz szóvivője elmondta: semmi nem felel meg a valóságnak azokból a híresztelésekből, miszerint Orbán a politika világába való visszatérésre ösztönözné a volt kancellárt.
Az útlevelek ereje
Végül röviden: a német Handelsblatt áttekintést közöl arról, hogy mennyire erős az egyes országok útlevele, főképpen annak függvényében, hogy hány országba lehet azzal külön vízum nélkül beutazni. Eszerint az élen Szingapúr áll, amelynek a passzportját 193 államban fogadják el minden további nélkül. A korábbi években Japán volt a listavezető. Magyarország – megosztva Ausztráliával, Kanadával és Görögországgal – az ötödik helyre került, 186 országgal. Az utolsó helyen Afganisztán áll, amelynek az útlevele mindössze 27 országba jó.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.08.23., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János