Orbán újra erős lapra tett szert: extra támogatást kaphat az EU-tól
11/05/2022 09:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Brüsszel kemény kézzel is bánhatna Orbán Viktorral, aki bár elveszítette a közeli szövetségeseit, de a jelek szerint újra erős lapra tett szert, és miközben ő is kiegyezésre törekszik az EU-val, egy új lehetőség szerint extra támogatáshoz juthat az orosz nyersolajról való lemondásért cserébe. Ugyanakkor a jogállamisági eljárással ez nem keverendő össze. Nemzetközi lapszemle.
Vannak konzervatív elemzők, akik azt javasolták az EU-nak, hogy játsszon „kemény focit” Orbán Viktor ellen, mert az oroszok ukrajnai háborúja kapcsán úgymond kibékíthetetlen ellentétbe került az unióval. A Politico most azt írja, hogy Brüsszel kemény focija a jelek szerint több pénz kilátásba helyezését jelentheti arra az esetre, ha a magyar miniszterelnök beadja a derekát, és nem ellenzi tovább az Oroszországgal szembeni közös uniós olajembargó elrendelését.
Miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn este megállapodás nélkül távozott Budapestről, kedden le is fújták a néhány órával korábban még tervezett videókonferenciát a kelet-közép-európai térség vezetőivel. Az online értekezlet tervét maga von der Leyen is megemlítette előzőleg, de mint az a Politico beszámolójából kitűnik, utóbb mégis úgy ítélték meg, hogy ez érdemibb előkészítést igényel.
Brüsszelben most új energiapolitikai támogatási csomag összeállításán dolgoznak, amelyet angolul REPowerEU-nak - vagyis az unió energiával való újratöltésének - neveztek el, és amely extra támogatást helyez kilátásba azoknak az tagországoknak, amelyeknek különleges nehézséget okoz az orosz nyersolajról, mint alapvető energiabeszerzési forrásról való lemondás. A csomagot a Politico szerint jövő szerdán hoznák nyilvánosságra, de tervezett tartalma már ezekben a napokban beépülhet az embergótól vonakodó magyarokkal folyamatosan zajló egyeztetésekbe.
A Politico azt írja, az sem kizárt, hogy akár már ma létrejön az egyetértés, de Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az is nagyszerű lenne, ha az uniós tagországok külügyminisztereinek jövő hétfői tanácskozásáig nyélbe üthetnék az alkut. Az eddigi legutolsó, nyilvánosságra került brüsszeli tervezet Magyarországnak és Szlovákiának 2024 végéig, a Cseh Köztársaságnak pedig ugyanazon év közepéig adna haladékot az orosz olajtól való függetlenedésre, miközben a többi tagállam már ez év végével elzárná az orosz olajcsapot.
A magyarok azonban ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy nekik ennél sokkal hosszabb időre - akár négy-öt év laufra - van szükségük. Az EU-nak fontos, hogy a szankciós csomagot egységesen fogadják el a tagállamok, de az átmeneti felmentést igyekezne lerövidíteni, és ehhez forrásokat is biztosítana. Az idő tehát pénz, csak még nem állapodtak meg, hogy mennyi idő mennyi pénz. A Politico úgy tudja, a REPowerEU projekt értelmében 2030-ig kellene végleg és teljesen megszabadulni az orosz fosszilisenergia-függőségtől.
Annak érdekében, hogy az európai többségi álláspontról a magyarokat meggyőzzék, kedden Emmanuel Macron francia elnök is beszélt telefonon Orbán Viktorral, az Elysée-palota megfogalmazása szerint azért, hogy „a szolidaritás szellemében” rögzítsék az olajellátás feltételrendszerének a garanciáit.
Kulcsfontosságú megállapítása ugyanakkor a beszámolónak az is, hogy az energiáról folytatott alkudozás nem keverhető össze azzal a vitával, amely a jogállamiság magyarországi helyzetének eltérő megítélése mentén alakult ki Brüsszel és Budapest között, és amelyhez Magyarországnak szánt uniós támogatási források visszatartása is kapcsolódik. Egy magas beosztású uniós tisztségviselő arról tájékoztatta a Politicót, hogy ezt a két különálló dolgot az egyeztetések során egyik fél sem próbálta meg összekapcsolni.
A lap mindezeket az alkudozásokat úgy értékeli: Orbán arra emlékezteti Európát, hogy nélküle nem megy sokra, miközben ő maga a közelmúltban elvesztette Európában több addigi szövetségesét - a szlovén kormányfő választási vereséget szenvedett, a lengyelekkel és persze Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel pedig Moszkva megítélése kapcsán különbözött össze -, illetve a francia elnökválasztás kimenetele nyomán nem szerezte meg a remélt új szövetségesét Marine Le Pen személyében. A Politico szerint az olajembargó kérdése újra lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy teljes súlyának bevetésével engedményeket csikarjon ki Európától. Ennek a hátterében az áll, hogy „Viktor megint erős lapra tett szert” - idéz a véleménycikk egy volt magyar tisztségviselőt, aki ezzel a Fidesz áprilisi választási győzelmére utalt.
A Politico ugyanakkor megpendíti: az olajügyben mutatott keménységgel ellentétben van néhány olyan jelzés is, ami akár arra utalhat, hogy Orbán legalábbis szimbolikus jellegű olvadásra törekszik az EU-val való megtépázott kapcsolataiban, a befagyasztott EU-pénzek egy részének a felszabadítása érdekében. Az ilyen jelek egyikeként említi a szerző azt, hogy korrupció gyanúja miatt elbocsátották a Miniszterelnökség egyik alkalmazottját. Az Európai Bizottság ugyanis világossá tette, hogy a korrupcióra vonatkozó aggályok nagy szerepet játszanak abban a folyamatban, amely az EU-finanszírozás csökkentéséhez vezethet.