Orbánnak tizenegy éve először van oka aggodalomra

Új ablakban

2021. május 12. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.05.12.)

05:56

00:00

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szorult helyzetbe került a szörnyűséges koronavírus-mérleg, a megerősödött ellenzék és az Európai Unión belüli elszigeteltség miatt – állítja a Frankfurter Rundschau című, jobbára szociáldemokrata szellemiségű német lap. Felhívja a figyelmet arra, hogy az egymillió lakosonkénti 2960 COVID-halottal Magyarország a világ legrosszabb mérőszámát mutatja: lakosságarányosan közel tizenhétszer annyian vesztették itt életüket, mint a járvány által különösen súlyosan érintett Indiában, ahol egymillió lakosonként 178 a halottak száma.

Ezt a tényt a frankfurti lap szerint semmilyen médiapolitikával nem lehet elfedni. Gyenge munkabizonyítvány ez egy olyan miniszterelnök esetében, aki tizenegy éve abszolút többséggel kormányoz – azt, hogy kétharmaddal, nem is említi a Rundschau. Utal viszont arra, hogy a Fidesz mostani, még mindig jónak mondható 48 százalékos népszerűségét azzal kell összevetni, hogy a járvány előtt a jobboldali nemzeti kormánypárt időnként 56 százalékon is állt.

Az elemző cikk szerint az ellenzék újszerű felállása ennél is drámaibb fejlemény Orbánra nézve. A kormányfő eddig vakon bízhatott abban, hogy a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok, a polgáriak és a szélsőjobboldaliak szétmarcangolják egymást. Most azonban Orbán ellenfelei félretettek minden viszályt, és olyan választási szövetséget kovácsoltak ki, amely a felmérések szerint azonos súlyú a Fidesszel. A Frankfurter Rundschau úgy látja, hogy az ellenzéknek csak egyetlen közös programpontja van: az Orbán-rendszer leküzdése.

A német lap kitér Török Gábor politológus azon megállapítására, hogy Orbánnak tizenegy év óta most először van oka az aggodalomra, meg tudja-e tartani hatalmát. És – folytatódik a cikk – ez nem csak a világjárványnak tudható be: ennél nagyobbak Orbán gondjai az EU-val. Márciusban a Fidesz kénytelen volt távozni az Európai Néppártból, Orbánt kitaszították abból a keresztény-konzervatív pártcsaládból, ahová a CDU/CSU is tartozik. Ezzel Helmut Kohl egykori politikai nevelt gyermeke elvesztette a leghatalmasabb EU-tagállam támogatását.

A lap szerint Orbán kormányzásának a mérlege olyan, mint egy autoriter kézikönyv. Kormányzati ellenőrzés alá helyezte a médiát, megtámadta az igazságszolgáltatás függetlenségét, kiüresítette a tudomány szabadságát. A 2015-ös menekültválság óta a keresztény Nyugat védelmezőjeként állítja be magát, és az EU jogának megkerülésével csaknem a teljes eltörlésig megszigorította a menedékjog szabályait.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI Fotó

 

A Fidesz búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek – idézi a Fankfurter Rundschau Markus Södernek, a bajor CSU vezetőjének a megállapítását, és hozzáteszi: ma már egyáltalán nem olyan nagy a félelem attól, hogy – miként azt a magyar politikus meghirdette – „új jobboldalt” hoznak létre az EU-n belül. Orbán messzemenően elszigetelődött Európában. A Brexittel távoztak a szigetország EU-szkeptikusai. Olaszországban a szélsőjobbos Matteo Salvini vesztett a befolyásából. És – teszi hozzá a lap – Orbánnak a lengyel kormánypárttal való szövetségén is repedések mutatkoznak. Tavaly ugyan még együtt próbálták – sikertelenül – elhárítani a jogállamisági szabályok uniós megszigorítását, azt, hogy aki nem tartja magát a demokratikus értékekhez, annak pénzmegvonással kell számolnia. Mindketten az Európai Bírósághoz fordultak ebben az ügyben, de azóta egyre inkább elidegenedik egymástól Magyarország és Lengyelország. Ennek pedig elsősorban Orbán és a Varsóban agresszornak tekintett Putyin egymáshoz való közelsége az oka. Budapesten tovább erőltetik a paksi atomerőmű orosz bővítését, a járvány alatt pedig a magyar kormány nem várta be az EU jóváhagyását, és nagy mennyiségben vásárolt Szputnyik orosz oltóanyagot.

Orbán egyúttal Kínához is közeledni próbál – folytatódik a Rundschau cikke. Ott is vásárolt vakcinát, legújabban pedig kínai elitegyetem budapesti létrehozását készíti elő. Ráadásul Budapest vétót emelt egy Kínát bíráló uniós határozattervezettel szemben.

A Frankfurter Rundschau összegző megállapítása: sok jel utal arra, hogy a futballrajongó Orbán számára megkezdődött a politikai végjáték. Közel ötvennyolc évével ugyan még sok energiát sugároz magából, de már régen nem az a fiatal miniszterelnök. A jövő – írja a frankfurti lap – a jelek szerint már másoké. Ott van például a negyven éves Annalena Baerbock, a német zöldek sztárja, akinek a pártja az Európai Parlamentben Orbán kurzusának a legkeményebb ellenfele. A végén olyan konfrontáció is előállhat, amelyben akár a Hungexit, Magyarországnak az EU-ból való távozása sem zárható ki – vélekedik az elemzés szerzője, Ulrich Kögel.

Magyarország nélkül is elítéli Kína Hongkonggal szembeni magatartását

A cikkismertetésben említettem az EU Kínával szembeni állásfoglalásának a magyar megvétózását. A szóban forgó tervezet a Hongkongra vonatkozó pekingi előírásokkal, a város demokratikus berendezkedésének a veszélyeztetettségével kapcsolatos. Nos, e témában az EUObserver című brüsszeli hírportál arról adott hírt, hogy Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: hamarosan mindenképpen közzéteszik az állásfoglalást, akár csatlakozik hozzá Budapest, akár nem. Ha nem jutunk egységes álláspontra, akkor legfeljebb úgy tesszük közzé, hogy az nem tükrözi az egyöntetűséget. De még egy hétig tovább dolgozunk a magyar kifogásokon – idézte Borrellt az EUObserver.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.