Őszi színekkel hívogatja a kirándulókat Berchtesgaden Bajorországban
5/11/2024 17:39
| Szerző: (X)
A páratlan színű hegyi tó, a Königssee, a 2713 méter magas Watzmann csúcsa, a történelmi tanú Sasfészek, az életet adó sóbánya, a szűk Wimbachklamm szurdok, valamint a látványos alpesi falvak és vízesések ősszel is vonzóvá teszik a Berchtesgaden régiót.
Bajorország délkeleti tájegysége az osztrák határ mentén nem csupán a természetkedvelők és túrázók paradicsoma, hanem a történelem szerelmesei és a gasztronómia iránt érdeklődők számára is kedvelt úti cél. Aki ellátogat ebbe a régióba ősszel, az a kellemesen simogató napsütés mellett tanúja lehet az állatok téli szálláshelyre hajtása, az Almabtrieb tradicionális eseményének, valamint élvezheti a helyi sóval ízesített vadételeket és a gyomrot melengető császármorzsát.
A király és a visszhang
A régió leghíresebb látnivalója, amely számos festőt, írót és fotóst ihletett meg, nem más, mint egy kővé változott gonosz király. A legenda szerint Watzmann király és családja rosszul bántak a környék lakóival, amit az isten megelégelt és kopár sziklákba zárta őket. Ezek a csúcsok uralják a páratlan színű hegyi tó, a Königssee környékét. A tavon elektromos hajók közlekednek minden évszakban és egyetlen út során sem marad el gonosz király idegesítésére szolgáló kürtölés, amelyet a sziklák újra és újra megismételnek.
A Königssee első megállójánál nagy a csábítás, hiszen a piros kupolás St. Bartholomä-kápolna és az azt körbejáró füstölthal-illat leszállásra ösztönzi az utazókat. Jól jár azonban az, aki előbb továbbhajózik és a Salet kikötőnél ugrik le először a hajóról. Innen könnyű sétával elérhető a civilizációtól elzárt völgy végében a lenyűgöző Obersee, amely mögött Németország legmagasabb (470 méter) vízesése, a Röthbachfall zúdul le. A visszaúton már nem érdemes ellenállni a kápolnának és a halnak.
A Watzmannt és társait másik oldaláról ismerhetik meg azok, akik túrabakancsot húznak és az elragadó hegyi falu, Ramsau határából célba veszik a Wimbachklamm szurdokot. A kevésbé edzett túrázók sem maradnak ki az alpesi látványból, ha a Hintersee mellől induló panorámabusszal járják be a környéket, időnként leugranak róla, átkelnek a függőhídon, élvezik az őszi erdő és a vízesések látványát.
A történelem elpusztíthatatlan tanúi
A régió hegycsúcsai és tavai mellett a történelem a tanúk padjára kényszerített egy olyan települést is, amely ma már nem létezik. Az Obersalzberg a harmincas évekig helyiek által lakott település volt, majd Hitler beleszeretett a helybe, megpecsételve ezzel annak sorsát. A náci rezsim kisajátította, nyaralókat, reprezentációs helyszíneket, majd bunkert épített oda. Az Obersalzberg ma az emlékezés helye, ahol a dokumentációs központ és a föld alatti bunker mindent megtesz annak érdekében, hogy a látogatók soha ne felejtsék el, hová vezet egy diktatúra.
Október végéig az Obersalzbergtől induló 700 méteres szintkülönbséget áthidaló, 6,5 km hosszú, 1938–39-ben 13 hónap alatt épített úton buszokkal juthatunk fel a híres Sasfészekbe (az utat és a Sasfészket télen lezárják).
Az 1834 méteres magasságban fekvő diplomataház, a Kehlsteinhaus kétségtelenül páratlan panorámát nyújt a hegyekre, de az itt megszülető embertelen döntések árnyékot vetnek a látványra.
A só útja
A Salzbergwerk sóbánya már 1880 óta nyitva áll a turisták előtt. Az egykori, bányászok szállítására alkalmas kisvonatok naponta vagy tucatszor vágtáznak le a föld mélyébe, hogy a kezeslábasba öltöztetett látogatókat levigyék. Nem csupán az ezeréves sóbányászati múlt, hanem a természet csodái, a sósziklák és az ámulatba ejtő bányató fogadja a hegy gyomrába érkezőket. A só azonban olyan úton jut el a tányérunkra, amit aligha hinnénk el, ha nem látogatnánk el a Bad Reichenhallban található Alte Saline sólepárlóba is.
A bányától induló és a sólepárlóig tartó, 29 km-es föld alatti út az első szakasza a só útjának. Az Alte Salinében ismerhetik meg az érdeklődők második szakaszt, a lepárlást és finomítást, amely már a 17. században évi 370 000 mázsát tett ki. A sólepárlótól a tányérunkig már kevésbé izgalmas a só útja, de annak részleteit elhomályosítják a Salzbergwerkben és az Alte Salinében látottak.
A Berchtesgaden régióban lépten-nyomon bukkanhat a turista fagerendás alpesi házakra, ahol a környék vadjaiból készült ételeket kínálnak a helyi zsemlegombóccal. A desszert, a híres császármorzsa vagy a túrós rétes után érdemes a gyomron a Grassl lepárló enciánlikőrjével lazítani.
Bagó Tünde
(X)