Osztrák vasútügy: "sok mindenért érheti kritika a MÁV-ot, de most nem ők a hunyók"

Október 2. és 26. között nem jár a railjet Budapest és München között, ebben az időszakban a magyar fővárosból induló szerelvények végállomása Bécs, így a német városba csak átszállással lehet majd eljutni – közölte az osztrák szövetségi vasút, az ÖBB. A MÁV reagálásában azt írta: ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat „olyan lépéseket kellett volna megtennünk, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan”.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke az Esti gyorsban elmondta: próbált utánanézni annak, hogy kinek lehet itt igaza. Nyilván valamennyire mindenki sáros, de abban egyetért a MÁV-val, hogy az osztrák fél egyoldalú lépést tett. Információi szerint az osztrákok kifejezetten arra játszottak, hogy ezt a lépést megtehessék. Ugyanis, mondta a szakértő, ott is nagyon komoly késések vannak, „az osztrák vasúttársaság azért nem Svájc”. Szerinte éppen az ottani vasútszervezési problémák állhatnak annak a hátterében, hogy „kaptak az alkalmon” és megtették ezt a lépést, amivel az utasoknak lett rosszabb.

A MÁV szerinte annyiban tehető felelőssé, hogy erőtlen volt, kommunikációban is, nem utasították vissza „csípőből” azt, hogy az ő késéseik miatt volt kénytelen az osztrák fél meghozni ezt a döntést. Információi szerint a magyar oldal megpróbált mindent elkövetni, a railjeteket top prioritású vonatokká sorolták át, hogy a késésük 10 perc alatt legyen Hegyeshalomnál, „és ezt a mai napon például 50 százalékban tudták is hozni”.

Azt mondta: az érintett vonal felújítása előtt is késtek a railjetek. A mostani vágányzáras időszakban óránként egy nemzetközi menetvonalat fenntartanak, és ezalatt nem késtek „szignifikánsan többet”, mint előtte. Tehát szerinte a magyar vasutasok mindent megtettek, hogy a railjetek időben érkezzenek, de sokszor Bécs felől jöttek félórás, órás késéssel a vonatok. A vasúti közlekedésben az említett menetvonalak ki vannak osztva, ha egy órával később jön egy vonat, akkor nem lehet ráereszteni egy másikra, várnia kell, vagyis tovább nő a késés.

Az osztrák fél azt szerette volna, hogy a MÁV korábban indítsa a járatokat a Keleti pályaudvarról, csak ezzel valaki másnak a helyére kerültek volna, például egy tehervonat helyére, amelynél szintén lefoglalták, kifizették a menetvonalat. A MÁV ellenállt ennek a kérésnek és az említett prioritáskezeléssel próbálta kezelni a plusz késéseket. Szerinte az osztrákok részéről ez inkább ürügy volt az ottani problémák miatt; ezzel kapcsolatban példaként említette: egy ottani magán-vasúttársaság reklámjaiban azt sugallja az utasoknak, hogy ők pontosak, bezzeg az állami ÖBB késik. „Sok mindenért érheti kritika a MÁV-ot, de ez nem az az eset, amikor ők a fő hunyók” – fogalmazott.

Kellett a Budapest-Győr vonal felújítása?

Az egész felújítás, vágányzár-dolog a lényege a közlekedési szakértő szerint az, hogy „erre így és ebben a formában nem volt szükség”. Ez tervezett munka volt, csak nem mostanra, hanem jövő tavaszra, de a miniszterre nyomást gyakoroltak, hogy most kell megcsinálni és mindent egyszerre, mert a kivitelező cégcsoportnak most van szüksége pénzre. És a Budapest-Belgrád vasútvonalon beragadt több tízmilliárd forintnyi vasúti anyagot sürgősen el kell valahova sütni, mert kell a pénz.

A miniszter megkapta az utasítást, erősnek próbált mutatkozni és lefelé taposott: elrendelték, hogy ezt azonnal meg kell csinálni a közbeszerzés megkerülésével. Innentől kezdve a kivitelező diktál, és ő úgy döntött, hogy három állomásköznyi, 29 kilométernyi vasútvonalat zár le, míg normális esetben egy állomásközben szoktak dolgozni. Ha az utóbbi megoldás mellett döntöttek volna, akkor nem is lett volna szükség buszos pótlásra. „De a kivitelező érdeke Magyarországon mindig fontosabb, mint az állampolgárok érdeke” – jelentette ki Dorner Lajos.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.