Parlamenti anzix - Dési János jegyzete

A magyar parlamentalizmus a szavazópolgárok rövid szenvedését követően 2010 után fokozatosan elhalálozott. A parlament már nem a politikai viták helye – ahol persze parlamenti többségnek általában mindig igaza van – hanem a fideszes hatalmi gépezet egyik kis csavarja lett.

Ahol péntek délután beadnak egy törvényjavaslatot, amelyet hétfő délelőtt már el is fogadnak úgy, hogy se vita, se hatástanulmány, se az érdekeltek megkérdezése nem fér bele, ott miről beszélünk?

Ahol a gránitba vésett alkotmányt úgy váltogatják, mint Borkai Zsolt a lukas zoknit, ott mégis mit akarunk?

A politikai döntések, de még a törvények nem az Országgyűlésben születnek. Jól fizetett ügyvédi irodákban tákolják össze a Fidesz totális hatalmát kiszolgáló jogszabályokat. A szavazógép pedig a gombra tagad.

Érdemi munka a bizottságokban? Parlamenti vizsgálóbizottság? Ugyan már! Talán csak a bőrös virsli a büfében, sok tormával emlékeztet arra, hogy valamikor itt egy ideig parlament működött.

Az ellenzék ebben a parlamentben csak díszlet – még akkor is, ha néha valóban úgy érezhetik, itt aztán jól megmondhatják. Remek. Kétségtelen, egzisztenciális alapot még teremt valamennyit az ellenzéki politizáláshoz – de maga a parlament annyira sem fontos és érdekes, mint a Colombo hetenkénti ismétlése.

A döntések minden valószínűség szerint a legszűkebb körben születnek. Talán még csak nem is a kormányülésen – mert arról gondosan már jegyzőkönyv sem készül, megnezehítve ezzel később korok bíróságainak munkáját - bár kétségtelen a Cosa Nostratól sem várjuk el, hogy maga dokumentálja tevékenységét.

A fontos döntések még csak nem is a Fidesz politikai bizottságában kerülnek megvitatásra, hanem a kis vezető nagy nadrágban és legszűkebb köre hozza azokat.

A parlament ma nem több, nem kevesebb, mint a Fidesz hatalmának az eszköze. A Fidesz államban minden hatalom a Fideszé, azaz Orbáné, az országgyűlés is csak ennek szerény szolgálóleánya.

Az újságírók kitiltása – amire még a nyolcvanas években sem volt példa – bakfity. A diktatúra így működik. És lehet, hogy ez még nem egészen fejlett diktatúra, néha megcsúszik a dolog, mint most az önkormányzati választásokon – de ettől még a szándék megvan.

A mi kedves vezetőnk próbálkozik ezzel a diktatúrával, próbálkozik – és rajtunk múlik mire megy.

A parlamentben az elmúlt években talán csak két emlékezetes dolog történt. Az egyik ma, amikor Hadházy kizökkentette Orbánt a nyugalmából.

És kedves a csomón is kákát kereső barátaim, mi ez például egy Kossuth téri kordonbontáshoz képest? És? Széttrolkodta azt percek alatt a fideszes úri közönség? Ja, hogy mi önreflexívebbek vagyunk? Az helyes. És kéretik vigyázni, bárki bármit mond vagy csinál, mindig legyen, aki azonnal vitatja azt, bármilyen tetszetős is az másoknak, hiszen a tagadás a lényegünk és ugye nem adhatunk mást csak mi lényegünk.

S talán ezért is maradt Lucifer örökre ellenzékben.

De vissza a parlamenthez.

És a másik, ami szívünből szólt:

Boldog Karácsonyt!

Dési János jegyzete a 2019. október 21-i Esti gyorsban hangzott el.

Facebook oldalunkon összegyűjtöttük a Hadházy-akcióról készült mémeket.