Paul Celan: Halálfúga

A mától honlapunkon is meghallgatható vers minden szempontból különleges. Szerzője, Paul Celan volt az, aki Kertész Imre és Tadeusz Borowski mellett a legélesebben ábrázolta nem egyszerűen a náci koncentrációs táborok légkörét, hanem Auschwitz megtörténtének jelentőségét az egész világra és a történelemre nézve. Sőt ők voltak azok, akik felhívták rá a figyelmet, hogy a nyugati kultúra mibenlétét ez a történés visszamenőleg is megkérdőjelezi. A vers allegorikus nyelve annak a művészetelméleti megközelítésnek – vagy szigorúbban véve világállapotnak – is megfelel, amelyet Adorno híres mondását parafrazeálva úgy fogalmazhatnánk meg, hogy Auschwitz után csak Auschwitzról lehet verset írni.

Celan különös újítása ezen belül is a „fekete tej” fogalma és annak Auschwitzcal összekapcsolt használata, amelynek tükrében feltárul, hogy a náci népirtás során – és valójában már az önmagába forduló, Nietzsche szavával élve dekadens kultúrában is – az emlősök legalapvetőbb éltető eleme, a gyermek első tápláléka is pusztító erővé válik. A fogalom egyébként korábban már Paul Valérynál is megjelent, maga Celan pedig Rose Ausländer bukaresti költőnőtől vette át, de Celan helyezte az egész világot új megközelítésben bemutató kontextusba ezt.

A versnek több magyar változata is készült, amelyek közül egyértelműen Schein Gábor fordítása adja vissza legpontosabban Celan nyelvét. A verset a Táp Színház művésze, Göndör László színész olvasta föl Belső közlés c. műsorunk számára.

 

A vers a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg. Az adás, amelyben a felolvasás először elhangzott, itt hallgatható meg.

A vers írott szövege:

 

Paul Celan: Halálfúga

A hajnal fekete tejét isszuk este
isszuk délben és reggel, isszuk éjjel
isszuk és isszuk
sírt ásunk a szelekbe ott nem vagyunk szűken
Egy férfi él a házban kígyókkal játszik és ír
írja míg Németország besötétül arany hajadat Margit
ír és kilép a házból villámlanak a csillagok és előfüttyenti a kopókat
előfüttyenti zsidóit parancsolom ássatok sírt a földbe
ti meg húzzátok zene kell a tánchoz

Hajnal fekete teje téged iszunk éjjel
téged iszunk reggel  és délben téged iszunk este
iszunk és iszunk
Egy férfi él a házban kígyókkal játszik és ír
írja míg Németország besötétül aranyhajad Margit
Hamuhajad Szulamit sírt ásunk az egekbe ott nem vagyunk szűken

És kiált mélyebbre az ásót ti meg húzzátok halljam hogy énekeltek
megfogja övén a csatot a szemei kékek
mélyebbre az ásót ti meg húzzátok míg van aki táncol

Hajnal fekete teje téged iszunk éjjel
téged iszunk reggel  és délben téged iszunk este
iszunk és iszunk
egy férfi él a házban aranyhajad Margit
hamuhajad Szulamit játszik a kígyókkal

És kiált lágyabban játszd a halált a halál német mester
kiált sötétebben szóljon a hegedű aztán mint a füst felszálltok a szélbe
aztán meglelitek sírotok a felhők között nem lesztek szűken

Hajnal fekete teje téged iszunk éjjel
és téged iszunk délben a halál egy német mester
téged iszunk este és reggel iszunk és iszunk
a halál egy német mester a szemei kékek
ólomgolyóval eltalál, sohasem téved
egy férfi él a házban aranyhajad Margit
ránk uszítja kopóit és mi kiástuk a sírt a szélben
kígyókkal játszik ez az ő álma a halál egy német mester

aranyhajad Margit
hamuhajad Szulamit