Perintfalvi: A kulturális kereszténységet használja politikai fegyverként a kormányzat
28/11/2024 07:32
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Posztszekuláris korban élünk, ahol az erőltetett kísérletek, mint hogy az iskolákban megadják a gyerek vallását, nem visznek jó irányba – mondta Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a tanulók felekezeti hovatartozásának rögzítésére is van lehetőség az iskolai KRÉTA adminisztrációs rendszerben, és van olyan intézmény, ahol nemrég arra kérték a szülőket, közöljék, milyen vallásúak a gyermekeik.
„A hazai és az uniós jogban is különleges, személyes adatnak minősül a vallásról szóló adat. A Belügyminisztérium mondta is, hogy egyébként a szülők ezt megtagadhatják. Mintha csak azt üzennék, hogy van lehetőség ennek az adatnak a megadására, de nem kötelező, viszont ebben a történetben egyértelműen látszik, hogy mintha egy kicsit újra megmutatkozna az önkéntes szervilizmus” – mondta az Esti gyors szerdai adásában Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, hozzátéve, hogy a szóban forgó iskolák, bár minisztériumi szinten nem kötelező, mégis azzá teszik. Mintha ezzel olyan elvárásnak akarnának az érintett iskolák megfelelni, ami nem is biztos, hogy létezik, „de ez már sajnos ennyire beleivódott a magyar mentalitásba”.
Feltételezése szerint az iskola döntése szólhat a feltétlen lojalitás bizonygatásáról, de szólhat „a számokkal való varázslásról is”. Ezt alapozhatja az is, hogy a 2022-es népszámlálás során kiderült, hogy az egyházak több mint 900 ezer hívet veszítettek, és ezt valamilyen módon ellensúlyozzák.
Azzal kapcsolatban, hogy bizonyos szülők esetleg valamilyen előnyt remélve adják meg ezt az adatot, Perintfalvi kifejtette:
„Mintha a vallásosságban, vagy a hitben a szülő mondhatná meg, hogy mit érez, vagy mit gondol a gyerek, aki a keresztén tanítás szerint el kell, hogy jusson a felnőtt hitre, ami azt is jelenti, hogy ha akarja, ezt akár meg is tagadhatja, hiszen hit és vallás soha nem lehet külső kényszer eredménye. Mintha ezek a szülők ezt sem akarnák figyelembe venni. Szerintem ez a hozzáállás mindig kontraproduktívan hat a valódi vallásosságra, a valódi spiritualitásra.”
„Magyarországon a kulturális kereszténység sokkal erősebb, mint a vallásos kereszténység, ezt is használja a jelenlegi kormányzat politikai fegyverként, tehát a kereszténység sokkal inkább, mint kultúra jelenik meg. Azt gondolom, hogy Szent István korában sem volt túlságosan sikeres dolog erőszakkal keresztelni meg az embereket. Szerintem ez most is így van és tulajdonképpen egy posztszekuláris korban élünk, ahol az ilyen fajta erőltetett kísérletek nem visznek jó irányba” – összegezte véleményét Perintfalvi.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.11.27., szerda 18:13
Riporter: Szénási Sándor
