Petschnig Mária Zita: A kormányzati politika miatt magas a kockázati felárunk

Kudarcos éveket hagytunk magunk mögött, 2024 végén nagyjából ugyanott tartottunk mint 2022-ben, amivel nem számolt el a kormány. Ráadásul 2020 és 2024 között rendkívüli, 13-14 százalékos visszaesés volt a beruházásokban, ami azt jelenti, hogy megáll vagy visszaesik a technikai fejlesztés, leáll az infrastruktúra fejlesztés, tehát a jövőből vesz el, kódolja a következő évek kedvezőtlen fejlődési perspektíváját – magyarázta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Reggeli személyben. Ez az egyik oldal, a tőke kérdése, a másik a munkáé – a közgazdász szerint a munkavégző képességet szisztematikusan rombolta a kormány az elmúlt 15 évben az oktatási rendszer tönkretételén keresztül. Ez további növekedési veszteséget okoz majd.

Az elmúlt hetekben bedobott, bár csak később életbe lépő jóléti intézkedések – mint a két vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége vagy a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzének hamarabbi fizetése –, a választásokra készülő, előre hozott intézkedések. Ezek a fajta udvarlások a választóknak a voksolás előtt fél évvel szoktak elkezdődni, az, hogy most már bejelentették ezeket azt mutatja, hogy Orbán fél attól, hogy veszíthetnek. Ez még csak a kezdet, nem tudjuk milyen rendelkezések jönnek még – mondta Petschnig, hozzátéve, egészen biztos abban, hogy semmiféle közgazdasági megfontoltság nem befolyásolja ezeket a döntéseket, azok kizárólag politikai alapúak, az sem számít, ha nincsen pénz. 

Nehezebb az embereket megvezetni, mint a kormány gondolná. Valószínűleg az osztogatás sem fog már úgy beválni, emlékeznek az emberek, hogy az legutóbb is elinflálódott, elteszik a pénzt és aztán szavaznak valaki másra – véli a közgazdász.

Ahhoz, hogy nincsen pénz, persze hozzájárul az uniós források hiánya is, és úgy tűnik, semmilyen közeledés nincs a kormány és az Európai Bizottság között.

Közben, bár a hitelminősítők tavaly még nem rontottak Magyarország besorolásán, Petschnig szerint azért, mert bíztak abban, hogy fegyelmezett lesz a költségvetési politika, tehát csökken az államadósság rátája, illetve abban is, hogy meg tudjuk szerezni az uniós pénzeket, mostanra látszik, hogy egyik fontos feltétel sem teljesül. Mára világos, hogy a kormánynak nem prioritás, hogy hazahozza a forrásokat, legalábbis nem hajlandó ezért áldozatokat hozni. Ami pedig a fegyelmezettséget illeti, a Standard and Poor's (S&P)-nál, ahol eleve eggyel vagyunk a bóvli kategória felett, megvan a véleményük a most beígért kormányzati pénzesőről. Ha leminősítenek, akkor drágábban jutunk hitelhez. Magas a kockázati felárunk, és ezt a kormányzati politika okozza, vagyis nagyon sokba kerül nekünk az Orbán-kormány kamat felárban is – mondta Petschnig.

A közgazdászt többek között arról is kérdeztük, hogy ha jönne egy olyan kormány, amelyik szeretné bevezetni az eurót, mennyire lenne reális ezt meglépni? A bevezetésnek vannak kemény feltételei, van például a költségvetésre, inflációra, kamatra, adósságrátára vonatkozó kritérium. 2020 után olyan fordulat következett be a magyar gazdaságban – nem kevésbé a kormány politikájának köszönhetően –, ami jelentősen lerontotta ezeket a mutatókat. Nagyon távol kerültünk a lehetőségtől, ha hirtelen jönne egy olyan kormány, amelyiknek prioritás az euró, akkor is évek kellenének ahhoz, hogy bevezethesse – magyarázta Petschnig.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.