Polgármesterként erővel vette el a házat egy családtól, mehetnek, ahova tudnak
16/08/2022 14:18
Hogy egy Veszprém megyei falu polgármestere gyakorlatilag töredék áron megszerezte egy család házát és kilakoltatja őket, egy rendszerszintű problémákra világít rá. Miért nem összeférhetetlen, hogy a megszerzett információt a maga javára fordítsa? Hogyan engedheti meg magának valaki, hogy a segítségért hozzá fordult család kiszolgáltatottságával így visszaéljen? Az Utcáról Lakásba! Egyesület alapítója a Reggeli gyorsban beszélt az országos felháborodást kiváltó esetről.
A Veszprém megyei Bében egy négygyermekes családnak ki kell költöznie a házukból, miután a tartozásaik miatt elárverezték a házat. Vagyis egészen az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy mégis maradhatnak, ugyanis nem érkezett az online árverésen licit, így esélyt kaphattak volna, hogy elkezdjék törleszteni a három milliós adósságot, de aztán a határidő lezárulta előtt két perccel a helyi polgármester megvette a házat, a családnak meg adott két napot, hogy távozzanak.
Az ügy országos felháborodást váltott ki. Az Önkormányzatok Szövetsége szerint jogilag és formailag nem kifogásolható az eljárás, ugyanakkor az Utcáról Lakásba! Egyesület alapítója szerint etikailag nincs rendben. Elképesztő eset, mondta a Reggeli gyorsban Kovács Vera, aki szerint a polgármester nyilvánvalóan visszaélt a hatalmával.
Kovács Vera szerint az eset egy csomó problémára rávilágít a lakáspolitikában. Nem hogy rosszul van szabályozva, hanem egyáltalán nincs szabályozva, mondta és rámutatott, hogy ez az eset sem összeférhetetlen: "hogy ezt a polgármester megtehette, az önmagában is probléma". Szerinte ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a polgármester a falu első számú vezetőjeként hivatalból értesült róla, hogy ez a család bajban van, hiszen maga a család fordult az önkormányzathoz segítségért.
A 300 lakosú kis faluban egy önkormányzat csak néhány főt jelent, ezért nem is tételezhető fel, hogy erről a segítségkérésről a polgármester ne értesült volna, és ezzel az információval visszaélve kettő perccel az árverés vége előtt vásárolta meg, mondta Kovács, aki szerint ennek összeférhetetlennek kellene lennie.
Szerinte ha nincs a polgármesteri licit, akkor eredménytelen lett volna az árverés, és a család maga kezdhette volna meg a törlesztést, amivel ők is megfelelő megoldáshoz jutottak volna, és megoldott lenne a lakhatásuk. "Ehhez képest polgármesterként a kézenfekvő lehetőség elől erővel veszi el a házat ettől a családtól".
"Teljesen elképesztő, és megmutatja, hogy Magyarországon a kis településeken milyen feudális dinamikák lehetnek" - mondta a civil szervezet alapítója. Az, hogy egy polgármester olyan felhatalmazottságot képzel magáról, amivel ezt megteheti, az Kovács szerint teljesen jellemző a kis falvakra, amik így működnek, ha a gazdasági és politikai hatalom durván összefonódott.
A lakosok sokszor nem mernek és nem is tudnak kiállni magukért a politikai vezetőkkel szemben, ez az eset is ezt mutatja, tette hozzá az egyesület alapítója.
Egy polgármester arra esküszik fel, hogy a köz és az emberek érdekében cselekszik, ugyanakkor Kovács szerint a kis településeken rendszeres, hogy nem sok indulóból választhatnak, ezért nagyon nehéz egy ilyen helyzetben a választás. "Szerencsére az ügy bejárta a sajtót, és a falubeliek is felháborodtak, ez nagy bizalomvesztés."
De nemcsak a kis településeken történik "rengeteg szörnyűség" a lakáspolitika szabályozatlansága miatt, Budapesten is egy gyerekes család kilakoltatásával kezdődött a vészhelyzet utáni végrehajtások sora, és rendszeresen lehet hallani gyerekes családok lakásvesztéséről. Annyira árucikként kezeli a magyar politika a lakásokat, holott alapvetően laknivalók. És ez nincs elismerve - mondta. "Amikor egy polgármester hárommillió forintért el tudja venni egy családtól a lakását, ahol már tíz éve élnek, az mindenképpen azt mutatja, hogy itt rendszerszintű problémák vannak".
A megugrott rezsi árak miatt is nagy kapkodás zajlik, mondta Kovács, aki megemlítette a Szociális Ügyekért Felelős államtitkárt, Fülöp Attilát, akinél egy listát olvasott, hogy kinél kompenzálják, vagy nem kompenzálják a rezsi árak emelését, "de ez a lista szegényes és hiányos". Például bizonyos fogyatékossággal élők, a nagy családosok benne vannak, de például a gyermekeket egyedül nevelők, vagy ahol háromnál kevesebb gyerek van, nem szerepelnek a listán. Szerinte sok olyan dolog rendezetlen, ami alapján tudni lehetne, hogy mi lesz a fizetéssel, a kompenzációval, kinek a szükségletei lesznek elismerve államilag: ez egy őrült nagy katyvasz, mondta, és nincs hova fordulni segítségért, nincs olyan program, ahova fordulni lehet rezsikompenzációért.
Arra is felhívta Kovács a figyelmet, hogy a rezsiárak miatt keletkező probléma nagy mértékben fogja érinteni a vidékieket, akik a pestieknél nagyobb területű, sokszor rossz állapotú, rosszul szigetelt, korszerűtlen házakban laknak. Ezért belátható, hogy minél kisebb és rosszabb gazdasági helyzetű településen él valaki, annál inkább problémát fog jelenteni a rezsiszabályozás.
Az egyesületnél sok olyan bérlővel is dolgoznak, akik fával fűtenek, és Kovács szerint ők sem ússzák meg, mert a pánikhangulat a tűzifa árát is felverte.