Megjósolható a koronavírushoz hasonló fertőzés?
4/04/2020 11:02
| Szerző: Klubrádió
A SARS-járvány lecsengése után is sokan figyelmeztettek a veszélyre, azonban nem történt semmi. Ebben lenne szükség egy nagyon komoly szemléletváltásra.
A DAMA-protokoll azt jelenti, hogy találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők találnak meg minket. Ezek időben történő felfedezésével megelőzhetnénk, de legalábbis csökkenthetnénk az általuk okozott károkat. A protokoll kialakítása ahhoz a felfedezéshez köthető, hogy a legtöbb parazita és kórokozó egyáltalán nem csak abban a gazdában fordul elő, amelyben a szakirodalom leírja őket. Ezzel az a tudományos meggyőződés dőlt meg, hogy az evolúciós idő afelé hat, hogy minél tovább élt együtt egy parazita egy gazdával, annál inkább specializálva migrál, és nem fog tudni másik gazdára átugrani. Pechünkre ez téves elképzelés, hiszen sok esetben mutáció, vagy hosszas evolúciós változás nélkül képesek a kórokozók gazdát váltani - ismertette Dr. Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ha tudjuk, hogy ez egy rendszeres esemény, akkor mit tehetünk ellene? A DAMA-protokoll (dokumentálás, felmérés, monitorozás, cselekvés) forradalmi változást nem jelent, csak arra ad javaslatot, hogy a meglévő eszközeinket koncentráltan és szinkronizáltan, hatékonyan használjuk fel ahhoz, hogy ténylegesen elérjünk eredményeket. Az itt-ott felbukkanó kórokozókat első lépésben regisztrálni kell a járványtani szempontokból kiemelt helyeken. Példaként Földvári Gábor a városi parkokat hozta fel, ahol sok olyan élőlény is megtelepszik, amelyek vírus-, baktérium-, vagy parazitahordozók is lehetnek. Az ilyen városi, zöld foltokban kiemelt fontosságú, hogy tisztában legyünk azokkal a kórokozókkal, amelyek ott jelen vannak. A következő lépés, a felbecslés azt jelenti, hogy van sok-sok parazitánk, amelyek közül meg kell állapítanunk, hogy melyiknek van jelentősége, és melyiknek nincs. Tulajdonképpen mindegyiket egy veszélyességi osztályba soroljuk, ahova az alapján kerülnek, hogy okozott-e már betegséget az adott kórokozó, vagy annak egy közeli rokona, vagy éppen nincs róla semmilyen információnk. Ha már tudjuk, hogy melyek a rizikócsoportba tartozó kórokozók, akkor ezeket monitorozni kell, mintát gyűjteni, és megnézni, hogy időben és térben hogyan változik az eloszlásuk. Fontos továbbá, hogy feltérképezzük a fertőzési láncolatot. Ha például egy szúnyog által terjesztett kórokozóról beszélünk, akkor fontos megértenünk, hogy mi ennek a biológiai háttere, és mely szúnyogfajokra kell figyelnünk. Az utolsó lépés pedig a cselekvés. Ez szokott elmaradni általában - teszi hozzá a kutató. A DAMA-protokoll különlegessége, hogy mindezt az információt megpróbálja egy intézkedési tervbe önteni.
A lakosság is rengeteget tehet. Kirándulók, horgászok, vadászok bármilyen rendellenes jelenség észlelésekor - egy szúnyog, kullancs, növénybetegség - lefotózzák, ami nekik furcsa, azt egy megfelelő alkalmazás segítségével rögtön el tudják juttatni egy központi számítógépre, ahol egyrészről a szakértők hozzá tudnak férni, másrészt egy gépi algoritmus képes osztályozni a jelenséget. Ilyen módon, mielőtt kilábalunk a jelenlegi helyzetből, már gondolnunk kell sajnos a következőre is.
Mindig mindenre persze nem lehet figyelni, tehát fontos, hogy kiemelt gazdaállatokat figyeljünk. Ilyenek például a denevérek és kórokozóik, amelyek igazából olyan mikrobák, amik a denevérekben tünetmentesen jelen vannak. Ha ezeket rendszeresen monitorozzuk, akkor nem fogunk meglepődni azon, hogy a következő koronavírus nagyon hasonló azokhoz, amelyek már betegséget okoztak. A szakirodalomban tettek is erre utalásokat, a SARS-járvány lecsengése után is sokan figyelmeztettek a veszélyre, azonban nem történt semmi. Ebben lenne szükség egy nagyon komoly szemléletváltásra, hogy ne csak a kutatók, de a lakosság, a szakhatóságok, és mindenki legyen figyelemmel ezekre a veszélyforrásokra. Ha ebben az esetben például sokkal komolyabb előzetes kutatás lett volna arról, hogy mely denevérekben, és mely koronavírusok veszélyesek, akkor hatóságilag lehetett volna tiltani bármiféle áruforgalmat, vagy akár kontaktust a denevérekkel, amivel talán az első fertőzés is megelőzhető lett volna. A véletlenek, és amire nincs kihatása a hatóságoknak, azok nem kiszámíthatók, de ilyenkor fontos, hogy belépjen a közegészségügy, hogy teljesen nyílt kommunikációval, az első adott pillanatban jelezze a veszélyt, és sokkal hamarabb leállítsák a közlekedést, csökkentsék a kontaktusok számát, és így tovább.
Földvári Gáborral arról is beszélgettünk, hogy itthon mely állatokra kell odafigyelni, és hogyan lehet a gyógyszerfejlesztések hasznára a DAMA-protokoll bevezetése, és globálissá tétele.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2020.03.30. 14:00
Műsorvezető: Lay Viktória
