Prigozsin halála csak elnapolta Putyin nehézségeit

Új ablakban

2023. augusztus 25. Reggeli gyors - részlet 23.08.25. Kárpáti János lapszemléje

06:31

00:00

Először néhány mondat arról, amit a Die Zeit német magazin Jevgenyij Prigozsin feltételezhető halálának nevez erről szóló írása címében. Valóban csak feltételezhető, mert hiszen az egyértelműen azonosítható holttestet nem láttuk a saját szemünkkel. Szóval, a Die Zeit szerint a történtek látszólag megszilárdították ugyan Vlagyimir Putyin hatalmát, de csak rövid időre, és az orosz elnök igazából újabb nehézséggel szembesült.

Prigozsin zsoldosvezér személyében Putyin legádázabb vetélytársa szűnt meg élő probléma lenni. Az általa vezetett Wagner-csapatok különösen kíméletlen, másokkal összevetve hatékonyabb erőt jelentettek az ukrán fronton, és ennek folytán Prigozsin volt az igencsak vontatottan haladó háború miatt elégedetlen orosz kommentátorok és katonai bloggerek eszményképe. Egyfajta szelepként működött ezzel az elégedetlenséggel kapcsolatban: ádázul szidta az orosz katonai vezetést, amivel magát Putyint kivonta a bírálat tűzvonalából.

Másfelől Putyin számára növekvő gondot jelentett Prigozsin, hiszen a Levada intézet júniusi felmérése szerint a Wagner-vezér elfogadottsági rátája csaknem 60 százalékosra felkúszott, és a megkérdezettek 19 százaléka azt is el tudta volna képzelni, hogy elnökké válasszák. A Moszkva elleni menetelésével pedig az elnök szemében hasznosítható értékből fenyegetéssé vált.

Most feltételezhetően bekövetkezett halála – írja a Die Zeit – csak elnapolta Putyin nehézségeit, amelyek középtávon újra fognak jelentkezni. A cikk utal Ivan Krasztev neves politológusnak a Financial Timesban nemrég megjelent vélekedésére, miszerint Putyinnak egyfelől a harctéri győzelemhez szüksége lenne olyan ambíciózus és karizmatikus parancsnokra, mint amilyen Prigozsin volt, másfelől ahhoz, hogy ez a parancsnok ne veszélyeztesse a hatalmát, éppenséggel hiányozni kellene belőle az ambíciónak és a karizmának. Ez utóbbi elvárásnak – de csak ez utóbbinak – maradéktalanul eleget tesz Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök. Putyin számára hasznos volt az is, hogy Prigozsin nem utolsó sorban a börtönökből toborozta az embereit, és ezzel valamelyest azt a benyomást lehetett erősíteni a társadalomban, hogy Oroszország hivatalosan nem is vív háborút – Krasztev szavaival: a gyarmati háború akkor eredményes, ha észre sem veszik, hogy folyik.

Azt, hogy Prigozsin feltételezhető halála tátongó lyukat hagyott maga után Putyin hatalmi építményében, az is mutatja a Die Zeit szerint, hogy Prigozsin lázadása alatt a biztonsági szolgálatok semmilyen érdemleges ellenlépést nem tettek a zsoldosvezérrel és seregével szemben, nem tartóztatták fel, hanem a közlekedési rendőrök még üdvözölték is a menetelőket, és videófelvétel mutatta, ahogy Prigozsin Rosztovban barátságosan beszélgetett a védelmi miniszter helyettesével, valamint a katonai titkosszolgálat második emberével. A repülőgép kiiktatása – ha ez történt – ebben az értelemben üzenet volt a biztonsági szerveknek: a lázadás nem marad büntetlenül. Ez stabilizálhatja ugyan a rendszert, de másfelől nézve azt is jelenti, hogy a rezsimen belül immár nincs tere tárgyalásnak: aki szembeszegül az elnökkel, az nem köthet semmilyen kompromisszumot.

 

Prigozsin

Fotó: Medusa

 

Európa Soros után

Más téma: készüljünk a Soros utáni Európára – ezzel a címmel közöl elemzést a Politico amerikai portál európai kiadásában Alberto Alemanno, az európai jog neves professzora arról, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány nagyrészt felhagy az EU-ban működő civil szervezetek támogatásával. A döntés számos olyan nonprofit szerveződés életben maradását veszélyezteti, amely eddig a demokrácia működésén igyekezett őrködni. Sorosék visszavonulása a lehető legrosszabbkor történik az európai projekt szempontjából, amikor azt nacionalista és populista pártok kihívásainak egész sora éri, és ezek a pártok hamarosan abban a helyzetben találhatják magukat, hogy nincs, aki ellenőrizze őket. A Nyílt Társadalom Alapítvány által hátrahagyott üres területre pedig konzervatív, jobboldali vallásos donorok nyomulhatnak be. Már most megfigyelhető Lengyelországban Olaszországban az abortuszellenes, LMBT-ellenes szervezetek támogatása, és ezeknek a csoportoknak a jövő júniusi európai parlamenti választásokat megelőző kampányban könnyebb lesz a dolguk. A Soros-kivonulás egyik magyarázata, hogy az EU-intézmények már elég forrással rendelkeznek az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmezésére, de – Alemanno professzor szerint – naivitás azt gondolni, hogy a populisták által nem kedvelt NGO-k zavartalanul tovább fognak kapni közpénzt, ha jövő júniustól új politikai klíma köszönt be. A szerző szerint a liberális szemléletű civil társadalom nem tud mást tenni, mint magánforrásokat kell gyűjtenie, és egyelőre nem látni olyan jótékonykodó szervezetet, amely pótolni tudná a Nyílt Társadalom Alapítvány kieső forrásait.

Schengen ismét

Végül röviden a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezetről. Mint az EurActiv brüsszeli uniós portál írja, Ausztria továbbra is ellenzi Románia és Bulgária bevonását ebbe a zónába. Az uniós belügyminiszterek szeptember 28-án fognak erről legközelebb tárgyalni. Tavaly decemberben a bolgárok csatlakozását Ausztria Hollandiával együtt akadályozta meg, míg a románokét csak az osztrákok ellenezték. A hollandok most már azt is támogatnák, hogy a két ország ügyét ne kezeljék egyetlen csomagban. Bolgár részről most felvetették, hogy az Unióhoz tartozó Görögország határán megszüntetnék az ellenőrzést, ami forrásokat szabadítana fel az EU külső határának számító bolgár-török határ ellenőrzésének megerősítésére. A megfontolás prózai: bolgár adatok szerint minden egyes határmenti várakozással töltött nap kétszáz euró veszteséget okoz a kamiontulajdonosoknak.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.