PSZ: A kormányváltás nem a szakszervezetek feladata, hanem az ellenzéké
24/10/2022 13:03
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A vasárnapi október 23-iki tüntetéssel egyidőben Hajdúszoboszlón ülésezett a Pedagógusok Szakszervezete, ami összegezte az eddigi követeléseiket, amiket 2012 óta gyűjtenek, és mivel most is aktuálisak, azt jelenti, azóta az égagyadta világon semmi nem történt, mondta a Reggeli gyorsban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A magát "nemzeti kormánynak nevező" hatalom az oktatásügy megoldását attól a Brüsszeltől várja, amelybe napi szinten belerúg. Formálódik egy olyan együttműködés is, ami az október 27-iki, vagy a következő gördülő sztrájkok idejére számos szolidaritás sztrájkhoz vezethet.
A hétvégén Hajdúszoboszlón kongresszust tartott a Pedagógusok Szakszervezete, amely követeléseket fogalmazott meg a kormánynak. Pontosabban az elmúlt időszak követeléseit rendezték egy dokumentumba, tehát ez nem újdonság, hanem csak rendszerezték őket, mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki magát a rendszerezést "nagyon szomorúnak" nevezte, "mert ez azt jelenti, hogy a tavasz óta az égagyadta világon semmi nem történt".
Forrás: Klubrádió
Vasárnap hatalmas, 80 ezres tüntetés is volt, amelynek egyik oka az oktatásügy állapota. Gosztonyi szerint a jövőben nem ül el a tiltakozás, sőt egyre nagyobb hullámokat vet. Emlékeztetett, hogy tavasszal alig voltak nagyobb akciók, de az elmúlt héten már a kistelepüléseken is bekapcsolódtak a tiltakozási hullámba, élőlánc, fáklyás felvonulások is voltak, és Gosztonyi szerint azt a kormánynak is éreznie kell, hogy nem hogy nem csitul, hanem egyre szélesebb körben és a kis településeken is megmozdulnak a tanárok, diákok, szülők is.
A szakszervezetek rendszer reformot követelnek, ami viszont az egész Orbán-rendszert is kikezdik, mondta a műsorvezető, ilyen az autonómia, amire Gosztonyi azt mondta, hogy a szakmai szervezetek már 2012-ben jelezték az akkkor bevezetett új köznevelési törvény megjelenésekor, hogy "nem lesz ez így jó".
Azóta is az újabb és újabb alaptantervek jelennek meg, ők pedig "tovább fokozták a követeléseket". "Lehet, hogy újra kellene gombolnia a kormánynak a kabátot" - mondta Gosztonyi, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy egy magát nemzeti kormánynak valló hatalom, egy nemzeti ügy, az oktatásügy megoldása érdekében attól a Brüsszeltől kér segítséget, amelybe naponta belerúg. "De ez legyen az ő dolguk" - mondta, ők csak annyit akarnak, hogy "elkezdődjenek azok a reformok, amik a 21. századnak megfelelő közoktatáshoz vezetnek".
Ennek az első eleme az oktatásban dolgozók bérének rendezése. "Ez az alfája és ómegája: ha nincs tanár, akkor nincs tanítás, és ahogy a diákok is megfogalmazták, ha nincs tanár, nincs jövő". Gosztonyi szerint nehezen képzelhető el a közoktatás tanárok nélkül.
Beszélt arról az akciószövetségről, amit négy szakszervezettel 2019-ben hoztak létre, amikor a parlamenti kormánytöbbség a munka törvénykönyvét egyik napról a másikra változtatta meg (ez volt az úgynevezett rabszolgatörvény), és mivel nem csak a közoktatás területén vannak problémák, Gosztonyi szerint formálódik egy olyan együttműködés is, ami az október 27-iki, vagy a következő gördülő sztrájkok idejére számos szolidaritás sztrájkhoz vezethet.
Ők mindenkivel együttműködnek, akikkel a céljaik közösek, de nem a szakszervezetek feladata a kormányváltás, mondta. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a kormányváltás az ellenzéki parlamenti pártok feladata. Ők mindig meghívják a kormánypártok képviselőit is, de Gosztonyi szerint se a Fidesz, se a KDNP, se a Mi Hazánk válaszra sem méltatta őket. Párbeszédet ugyanakkor csak azokkal tudnak folytatni, akik hajlandók leülni velük egy asztalhoz és beszélgetni a problémákról.