Putyin miatt Orbán újabb uniós csatározásba kezdhet Brüsszelben
4/04/2022 07:41
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Orbán Viktor ötödik győzelmét segítő okok között első helyen a pártját bebetonozó alkotmánymódosítást illetve a média kontroll alá helyezését említik a nemzetközi sajtóban. Felhívták arra is a figyelmet, hogy az orosz háború adott lökést ehhez a győzelemhez, és míg Orbán békepártinak mondta magát, a győzelmi beszédében Zelenszkijt az ellenfelei közé sorolta.
Az autokrata vezető, Oroszország régi szövetségese egymást követő negyedik győzelméről írt a CNN Orbán Viktor vasárnap esti győzelmi beszéde után. A kampányt az oroszok háborúja uralta, most pedig ebben a beszédben Zelenszkij ukrán elnökre mint ellenfelére utalt, akit végül sikerült legyőznie.
Orbán Béketeremtőnek állította be magát a szavazók előtt, de Zelenszkijen kívül ellenfelei közé sorolta a baloldalt, brüsszeli bürokratáit, a Soros-birodalmat, a nemzetközi médiát. A Politico is arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán úgy tudott a szavazók szemében a béke megteremtőjeként megjelenni, hogy közben egy évtizede Putyin, a háború emberének a barátja. Márki-Zay beszédéből azt emelte ki, nehéz idők jönnek, de akkor sem adjuk fel.
A CNN Márki-Zay Péter beszédéből azt emelte ki, hogy elismerte a Fidesz győzelmét, de nem ismerte el, hogy a választás demokratikus és fair lett volna. Fareed Zakaria, a CNN elemzője csalódottságának adott hangot, hisz az ellenzék mindent megtett, hogy egyesült erővel küzdjön meg Orbán ellen. No, de nincs sajtószabadság, nincs független igazságszolgáltatás, visszaszorította a civil szervezeteket. És ugyan Putyin legjobb barátja lett Európában, de a kampány idején ebből jócskán vissza kellett vennie, mert az emberek látták a borzalmakat Ukrajnában.
Fareed Zakaria arra figyelmeztetett, ha autoriter kerül egyszer hatalomba, aki elkezdi leépíteni a demokráciát, akkor nincs megállás, és ez ma már nem csak Magyarországot fenyegeti, hanem mindannyiunkat.
A brit The Guardian még a választás eredményének kihirdetése előtt írta le azt a rendszert, ami Orbán győzelmének megágyazott. Ez pedig a szervilis média, amiről sokan azt állítják, 1980 előtt, a kommunista időkben is szabadabb és függetlenebb volt, mint most, Orbán idejében. A szerkesztők ugyanis azt mondják az újságíróknak, ne vegyék figyelembe a tényeket, amit ugyan a saját szemükkel látnak. A propagandagépezet működéséről például azt írják, hogy az állami tv egymás után 9-szer adta le Orbán március 15-i beszédét, miközben az ellenzék 5-5 percet kapott az egész kampány ideje alatt. Nem ismertette az állami média Márki-Zay sajtótájékoztatóit sem, legutóbb például azt, amelyiken Orbán Győző, a kormányfő édesapjának hatvanpusztai birtokának, birodalmának építését mutatta be Hadházy Ákossal – feltéve a kérdést, honnan ez a rengeteg pénz a luxuskiadásokra?
Miért tud Orbán Győző 30-40%-os profitot termelni, amikor jó esetben 3-4%-ot lehetne.
Az AP hírügynökségnél Orbán kárörvendő szavait idézték, illetve Kovács Zoltánt, aki szerint az, hogy sok párt indulhatott a választáson épp a demokrácia létének bizonyítéka. Szerinte a demokrácia az elmúlt 12 évben nem gyengült, ahogy sokan állítják, hanem épp ellenkezőleg, megerősödött. Kiemeli az írás, hogy a szélsőjobboldali párt is 6%-kal be tudott jutni a parlamentbe. Elemzők szerint innen nincs visszaút egy ilyen választási törvénnyel és kampányfeltételekkel a háttérben.
A Financial Times Orbán győzelmének várható következményeként arra figyelmeztet, Putyin miatt, a jogállami kifogásokkal szemben Orbán újabb uniós csatározásba kezdhet Brüsszelben. Az Unió leghosszabb ideje hatalmon lévő kormányfője, aki az élet csaknem minden szegletét az ellenőrzése alá vette, és pártjának tagjaiból felépítette az új üzleti elit csapatát.
Az orosz sajtó csak szűkszavúan számol be Orbán Viktor győzelméről, a Kommerszant alaposabban foglalkozik Aleksandar Vucsics győzelmével, aki már az első forduló után győztesnek hirdette ki magát, a győzelmi beszédében úgy fogalmazott, hogy a régiós kapcsolatok ápolása fontos, az országnak az európai utat kell járnia, de hagyományos kapcsolatait sem szakítja meg, utalva itt Oroszországra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung választási tudósításában arra a Márki-Zay féle mondatra építette írását, miszerint szégyen Európában a kegyvesztett Orbán.
A Die Zeit azt írta, ötödik terminusát kezdi meg Orbán. A győzelmét segítő okok között első helyen a pártját bebetonozó alkotmánymódosítást illetve a média kontroll alá helyezését említette. Az orosz háború adott lökést ehhez a győzelemhez, hisz Orbán azt állította, lepaktált az ellenzék az ukránokkal, s ha előbbi győzne, akkor háborúba sodorná az országot. A cikk utolsó mondata: ilyen egyezmény azonban nem született.