Putyin szovjet nosztalgiája átrajzolhatja Kelet-Európát?
22/12/2021 07:39
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Novák Katalin államfői jelölése már nemzedékváltás a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint, ő ugyanis nem a 80-as években járt Orbánnal a jogra. Orbán fokozta a nacionalista kampányt a jövő évi, szorosnak ígérkező választások közeledtével, írja a Reuters a tegnapi sajtótájékoztató kapcsán. De mit jelent Kelet-Európának Putyin Szovjetunió iránti nosztalgiája? Nemzetközi lapszemle.
Az, hogy az orosz elnök képes-e visszaállítani Moszkva hegemóniáját Ukrajna és Belarusz fölött, a Nyugat elrettentési politikájának a szavahihetőségétől függ, írja Lendvai Pál a Der Standard című bécsi lapban a Putyin fenyegető gesztusa és a növekvő háborús veszély című véleménycikkében.
Vlagyimir Putyin a Krím bekebelezése óta következetesen tartja magát ahhoz az ókori római mondáshoz, hogy „Akár gyűlölhetnek is, amíg félnek tőlem” - írja a neves Kelet-Európa-szakértő, és megállapítja: a NATO-hoz és Washingtonhoz intézett legutóbbi orosz tárgyalási követelések nem a kompromisszumot célzó párbeszédre utalnak, hanem arra, hogy álljon vissza az orosz hegemónia a 30 évvel ezelőtt békésen feloszlott Szovjetunió magját alkotó Belarusz és Ukrajna fölött. Ez annak a követelése, hogy tartsák tiszteletben Moszkva történelmi befolyási övezetét Kelet-Európában.
Az oroszok által követelt úgynevezett biztonsági garanciák lényegében az ukrán önrendelkezési jogról való lemondást jelentenék, valamint a kelet-európai NATO-tagállamok szuverenitásának a korlátozásával érnének fel. Lendvai Pál szerint kérdéses, hogy alkalmasak lennének a válság enyhítésére azok a NATO- és EU-figyelmeztetések, amelyek szerint az Ukrajna elleni újabb agressziónak „súlyos következménye és magas ára” lenne.
Lendvai felhívja a figyelmet arra: papíron mély benyomást kelthetnek ugyan az elképzelhető nyugati gazdasági ellenintézkedések, ám ezek hatással lennének az uniós tagállamokra is, amelyek földgázimportja 41 százalékban, kőolajbehozatala pedig 27 százalékban Oroszországból származik. Az ukrán határ menti orosz kardcsörtetéssel egyidőben pedig Hszi Csin-ping kínai államfő és pártvezető a maga részéről hatalompolitikai jelentőséggel bíró támogatásáról biztosította az orosz tárgyalási követeléseket, és dicsérte Putyint, mint aki a „valódi demokráciát és emberi jogokat” védelmezi az Egyesült Államokkal szemben.
Lendvai szerint az amerikai erők fejetlen visszavonása Afganisztánból, a Biden-kormányzat előtt tornyosuló belpolitikai gondok sora, valamint az EU-n belüli megosztottság szintén befolyásolja a nyugati magatartás értékelését. Mint írja, a Szovjetunió iránti nosztalgia adja a Nagy-Oroszország helyreállítását célzó nacionalista agresszív stratégia hajtóerejét, és hogy ezt a stratégiát Putyin politikai nyomással vagy akár katonai intervencióval képes-e érvényesíteni, az a Nyugat hiteles elrettentési politikájának a függvénye.
A Reuters hírügynökség a tegnapi Orbán-sajtótájékoztatón elhangzottakból kiemelte, hogy Magyarország nem hajlandó megváltoztatni a bevándorlási jogszabályait, dacolva az Európai Bíróság ítéletével, amely az uniós joggal ellentétesnek minősítette a menekültek Szerbiába toloncolását. A hírügynökség szerint ezzel a miniszterelnök fokozta a nacionalista kampányt a jövő évi, szorosnak ígérkező választások közeledtével.
Bár a magyar alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az állam hozhat intézkedéseket azokon a területeken, ahol az EU még nem tette meg a szükséges lépéseket a közös uniós szabályok végrehajtása érdekében, de a testület mégsem foglalt állást az EU-jog és a nemzeti jog ütközése esetén az elsőbbség kérdésében, és ezzel elkerülte azt a mélyebb válságot, amelyet a lengyel alkotmánybíróság keletkeztetett, amikor a lengyel alkotmány elsőbbségét mondta ki az uniós joggal szemben, írja a Reuters.
A migráció mellett az LMBTQ jogok kérdése fogja uralni a Fidesz által hangsúlyozott kampánytémákat - teszi hozzá a beszámoló, és kitér arra, hogy népszavazáson kívánják megkérdezni az embereket, támogatják-e az iskolákban a szülői beleegyezés nélkül tartott szexuális orientáló foglalkozásokat, illetve, hogy helyes-e a gyermekek körében nemük megváltoztatására irányuló eljárásokat hirdetni.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertető cikket közöl Novák Katalinról, aki Orbán Viktor bejelentése értelmében a Fidesz államfőjelöltje. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a jelölt nem csupán nő, hanem a maga 44 évével egyben nemzedékváltást is jelent, hiszen eddig jobbára azok töltöttek be vezető funkciókat, akik a nyolcvanas években Orbánnal együtt jártak a budapesti jogi karra. A frankfurti lap megírja, hogy Novák Katalin teljes mértékben a Fidesz nemzeti-konzervatív programját vallja. Ismerteti Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt véleményét, aki szerint Orbán a jelek szerint megértette, hogy a társadalom szívesen látna több nőt a közéletben vezető pozícióban, az államfőjelölt azonban nem a megfelelő személy, nem áll a pártok fölött, és nem fejezi ki a nemzet egységét.