Ráfér egy nagygenerál az iparűzési adóra, de nem mindegy a hogyan

A torzító hatások közt említette a paksi erőművet, melyet nem a város épített, az iparűzési adó mégis oda fut be. Másik példaként hozta az autógyárakat, ahol szintén egy helyen csapódnak le a bevételek, de a lakhatás, az infrastruktúrafejlesztések az egész régiót érintik.  

Ennek nyomán azt mondta, egyáltalán nem baj, ha ehhez a rendszerhez hozzá akarnak nyúlni, de azt alaposan át kell gondolni. Az eddig bejelentett információk nem erre mutatnak. Mint mondta, nagyon keveset tudunk a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által bejelentettekből arról, mi is az a többletbevétel. Egyelőre számháborút látunk, de azt még nem tudjuk, milyen iparűzési adóval számol a jövő évi költségvetés – tette hozzá. Hangsúlyozta, hiányzik az objektív szempontrendszer a kormány terveiből, nem látszik, mi alapján osztják majd vissza a pénzeket.

A többletbevételek elvétele kontraproduktív is lehet – hívta fel a figyelmet, mert így semelyik önkormányzat nem lesz érdekelt abban, hogy többletbevételt generáljon, inkább az adott keretet optimalizálja.

Azzal viszont egyetért, hogyha valahová egy gyár odatelepül, akkor annak a településnek az infrastruktúráját fejleszteni kell.

Az átalakítás hátterében az adószakértő a megszűnő EU-támogatásokat látja, mivel forráshiány van a fejlesztésekre, így az iparűzési adó jó célpont lehet ezekre

Radnai Károly azt üdvözli, hogy a polgármesterek egyetértése kell majd a döntésekhez, mert ez a járások és a települések közti együttműködést fogja segíteni.