Raskó: Mindenkit megpróbálnak majd hitelteleníteni, aki szakmai segítséget ad a Tiszának

Miközben február előtt a legtöbben nem tudták, kicsoda Magyar Péter, novemberben ott tartunk, hogy a Tisza párt a regnáló kormány esélyes kihívójának látszik. Ráadásul a pártelnök a minap arról beszélt, nem kérnek a jelenlegi ellenzéki képviselőkből, teljesen új emberekkel akarnak kormányt váltani. Felmerül a kérdés, fel tud-e épülni ilyen tempóban az a szakpolitikai tudásbázis, illetve oda áll-e a szervezet mögé elegendő, tapasztalattal bíró szakember – akik, ezek szerint a Tisza számára megfelelő távolságban vannak az aktív ellenzéktől –, ami ahhoz kell, hogy kormányzóképes erő legyen 2026-ra a fiatal párt?

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, korábbi ipari miniszter a Megbeszéljükben elmesélte, őt és a V21 csoport több tagját is felkeresték már a párttól. Ez a csoport korábbi kormányzatok tagjait tömöríti, színezettől függetlenül és azért jött létre még a '22-es választások előtt, hogy tanácsokkal segítse az ellenzéket. A közgazdász elmondta, nincs konkrét tudása, inkább csak benyomása arról, milyen tempóban, hogyan alakul a Tisza párt mögött a szakpolitikai bázis. "Vannak fórumok, találkozási pontok" például a V21 tagjai és a Tisza párt között – tette hozzá Bod. Szerinte még elég idő van építkezni a választásokig, de persze fontos elkezdeni a munkát, hogy ha véletlen sikerülne a Tiszának megragadnia a kormányrudat, akkor álljon készen egy kabinet.

Raskó György agrárközgazdászról már tudható, hogy segíti a Tisza munkáját. Szerencsére vannak mások is, más területekről, legyen szó akár egészségügyről, oktatásról vagy a makrogazdaságról – mondta el Raskó szintén a Megbeszéljükben. Hozzátette, az ő esete sajnos pont azt mutatja, "nagyon nehéz helyzetben van mindenki, aki a Tiszának akar őszintén szakmai segítséget nyújtani, hiszen a lejárató kampány abban a pillanatban elindult" amikor ez nyilvánossá vált. "Biztos vagyok abban, hogy mindenkit megpróbálnak majd hitelteleníteni" – mondta Raskó.

Az agrárközgazdászt Magyar nemrég debreceni gyűlésén említett földreformtervéről is kérdeztük. A Tisza elnöke arról beszélt, hogy a zártkerteket, amelyeket kis méretük miatt nem éri meg művelni, az államnak fel kéne vásárolnia és 15-20 hektáros parcellákba rendezve, kedvezményes hitellehetőségek, támogatások mellett kellene értékesítenie fiatal gazdáknak.

Mindez – nem véletlenül, hiszen a két szereplő többször beszélgetett egymással a mezőgazdaságról – rímel arra, amiről Raskó már egy évtizeddel ezelőtt is írt.

Három évtized alatt több mint 800 ezer munkavállaló távozott a mezőgazdaságból. A mezőgazdasági háztartások száma pedig közel 1,4 millióról csökkent 300 ezerre a rendszerváltás óta. Óriási az elvándorlás a falvakból, a mezőgazdasági ingatlanok viszont ott maradtak üresen. Nagyon jó minőségű talajok állnak műveletlenül. Ezen segítene az állami felvásárlás – magyarázta Raskó. Szerinte az extenzív, kevés munkaerőt igénylő gabonatermesztés helyett vissza kellene állni az intenzív gazdálkodásra, vagyis az állattenyésztésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Erre pedig épülhetne élelmiszerfeldolgozás és kereskedelem is. A most megtermelt mennyiségnek a többszörösére is lenne kereslet az agrárközgazdász szerint. Raskó üdvözölte azt is, hogy Magyar korábban említette, a zöldségek és gyümölcsök áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentené. Ez hatalmas ösztönzés lenne mind a vásárlóknak, mind arra, hogy kifehéredjen az ágazat – mondta el a szakember.