Rengeteg a korrupció az uniós beruházások körül
11/06/2021 09:48
| Szerző: Klubrádió
A Transparency International szerint a magyar ügyészség már jobban teljesít az uniós lopásokkal kapcsolatban, mint 5 éve, de még mindig nagyon alacsony a felderítési arány.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának legfrissebb jelentése szerint 2016-2020 közötti uniós beruházásoknál feltárt csalások és szabálytalanságok miatt Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést. Martin József, a Transparency International ügyvezetője volt a Reggeli gyors vendége.
A Magyarországnak 2,2 százalékát kellene visszafizetnie az ebben az időszakban az uniótól kapott strukturális, valamint a mezőgazdasági pénzeknek. Ez az uniós átlagnak több mint a hétszerese. A furcsa, hogy nem lehet tudni, mely beruházásokról van szó.
Az OLAF minden évben nyilvánosságra hozza a jelentését, de konkrétumok nélkül. Ha szabálysértést, csalást találnak, azt egyrészt jelzik az adott ország hatóságainak, másrészt az Európai Bizottságnak. Martin szerint a magyar hatóságok feladata lenne, tovább vizsgálódjanak, vagy vádat emeljenek, míg a bizottságnak a magyar kormánnyal kell tárgyalásokba kezdenie, hogy mikor tudja visszafizetni a pénzt.
Ehhez képest a 2016-2020 közötti időszakban a magyar ügyészség részéről 16 esetben egyáltalán nem történt előrelépés, 9 ügyet lezárt, 3-at vádemelés nélkül, míg 6 esetben vádat emelt. Ez 67 %-os vádemelési ráta, ami a korábbiakhoz képest Martin szerint "már nem annyira rossz".
10-es skálán Martin a magyar ügyészségnek 2017-ig folytatott munkáját 0-ra értékeli, 2020-ig 3-as és 4-es közöttit adna nekik.
Ami az Európai Bizottságot illeti, mivel az OLAF jelentése után "nem automatikus a szankció", a bizottság "alkuba bocsátkozik a tagállammal", mint Orbán Viktor vejének korábbi cégénél, az Eliosnál, ahol "maffiaszerű szabálytalanságokat tárt fel", és ami után nem Tiborczéknak, hanem "a magyar adófizetőknek kellett visszafizetni" kisebb mértékben pénzt. Emiatt Martin az Európai Bizottság teljesítményét 10-ből 5-ösre értékelte.
Martin felhívta a figyelmet, hogy az, hogy a 60-70 ezer uniós projektből, ami ebben az időszakban Magyarországon megvalósult, csak 32 esetben találtak csalásra utaló gyanút, "nem azt jelenti, hogy ennyiszer volt csak korrupció, a valós szám ennek a sokszorosa". Az OLAF látókörébe ugyanis csak olyan 100 ügy került.
Hogy melyek voltak a gyanús ügyek, azok nem nyilvánosak. Háromról tudják, mert kiszivárgott: a 4-es metró, "ami az előző kormány korrupciós ügye", az Elios-ügy, illetve a fideszes Farkas Flórián, Híd a munka világába programja.