Róna: A magyar banktörvényt az EKB nem hagyja jóvá
7/11/2022 17:10
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank nem hagyhatja jóvá Róna Péter szerint. Az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja szerint ezzel az európai pénzügyi rendszer stabilitását ásná alá a magyar kormány.
Az Állami Számvevőszék elnökének fizetéséhez kötnék a jegybankelnök fizetését – írja a bank360.hu a Nemzeti Bankról szóló törvény tervezett módosítása alapján. A Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott javaslat értelmében Matolcsy György is az aktuális átlagkereset tizenkétszeresét kapná. A tervezet ezen kívül lehetővé tenné a jegybankelnök számára, hogy rendeletben határozza meg a hitel- és lízingtartozások jövedelemarányos maximális mértékét. Egy harmadik módosítás előírná, hogy ha adott évben a Nemzeti Bank saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Magyarán, a kormány elvonná a jegybanki nyereség felét, ha a tőkehelyzete rendben van.
"Hogy ildomos-e a jegybankelnök fizetését az átlagkereset tizenkétszeresére emelni, amikor a magyar tanárok a nyomor szélén tántorognak, azt a hallgatók ítéletére bízom" – mondta a Klubrádiónak Róna Péter jogász, közgazdász. A MNB felügyelőbizottságának egykori tagja a Megbeszéljük hétfői adásában fejtette ki véleményét a tervezettel kapcsolatban.
Azzal kapcsolatban, hogy a jegybankelnök határozhatja meg a hitelfelvétel maximális mértékét, Róna elmondta, a magyara kormány a gazdaságot akkora túlhitelezéssel fűtötte, hogy öt év alatt a nemzetgazdaságot terhelő hitelállomány megduplázódott. Mára a kamatszintek 5-6-szorosára emelkedtek, amelyet nagyon nehezen fognak a résztvevők kezelni. Mindez elkerülhető lett volna a szakember szerint, ha korábban vezet be a kormány kamatstopot, illetve nem engednek ekkora hitelállományt felhalmozni. Így a korlátozás megkésett. Azt pedig, hogy csak kétharmados többséggel lehet a törvényt megváltoztatni, helytelennek tartja, mert sokkal nehezebb a tiltást feloldani. "Így a hitelezés szabályozása csődöt mond" – tette hozzá.
Annak nincs helye a nemzeti banktörvényben Róna szerint, hogy a jegybank nyereségének felét az állam viszi el. Így ezt meghatározni az állam, és nem a törvényhozás feladata lenne. Hozzátette, a törvénynek van egy olyan oldala is, hogy a fennmaradó 50 százalékot az MNB jogosult megtartani, holott előfordulhatnak olyan körüölmények, amelyek megkövetelik, hogy a jegybank a nyeresége nagyobb részét adja át az államkasszába. Az MNB-nél komoly, ezer milliárdot is meghaladó veszteségekre a közeli jövőben, ez azt jelenti, hogy a tervezet "nem időszerű". A kormánynak kötelessége lenne a veszteséget nyolc napon belül pótolni. Ez további deficitet okozna a költségvetésben. Ehelyett a tervezet a törlesztést öt év alatt öt egyenlő részletben határozná meg.
"Ezt a törvénymódosítást szerintem az Európai Központi Bank jóváhagyása nélkül nem lehet meghozni." Kifejtette, ez a nyolc napos keret az egész Európára vonatkozó szabályozás része. Róna szerint amennyiben Magyarország ettől eltér, szankciókra számíthat. Hozzátette, ha a központi bank szabályozásától Magyarország tagállamként eltérhetne, az azt is jelentené, hogy bármelyik tagállam megtehetné ugyanezt, ami az EU pénzügyi rendszerének jelentős átalakulását jelentené. A jegybankok tőkeellátottsága megbillenne.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.11.07., hétfő 16:15
Ruporter: Bolgár György
