Segítsd a menekülteket
25/08/2021 08:21
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Afganisztán mostani összeomlása nem csupán a Biden-kormányzat, hanem Amerika szégyene is, különösen akkor, ha az Egyesült Államok képtelen menedéket nyújtani az olyan afgánok ezreinek, akik mindent kockára tettek az amerikai és a szövetséges erők szolgálatában – írja a konzervatív Wall Street Journal.
Segítsd az afgán menekülteket, és ők segíteni fogják Amerikát – ezzel a címmel közöl kommentárt a Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök tekintélyes, ugyanakkor erősen konzervatív beállítottságú lapja.
A mostani összeomlás nem csupán a Biden-kormányzat, hanem Amerika szégyene is, különösen akkor, ha az Egyesült Államok képtelen menedéket nyújtani az olyan afgánok ezreinek, akik mindent kockára tettek az amerikai és a szövetséges erők szolgálatában, és akik most családjukkal együtt halálos veszélyben vannak – olvasható a véleménycikkben.
A szerző szerint a mexikói határon tapasztalható káosz elbizonytalaníthat néhány amerikait a tálibok elől kétségbeesetten menekülő afgánok befogadásának helyességét illetően, de az ő megmentésük, azon túl, hogy erkölcsi kötelesség, amerikai nemzeti önérdek is.
Idézem. „A történelem azt mutatja, hogy a korábbi bevándorlók, akik a zsarnokság elől menekültek, segítették megújítani az amerikaiak hitét az ország intézményeit és alapelveit illetően. Azáltal, hogy néha szörnyű árat fizettek saját szabadságuk megszerzéséért, ezek a bevándorlók megértették a szabadság fontosságát. Az elmúlt hetven év során, a kommunizmus, illetve az iszlámizmus elől menekülő kubai, magyar, iráni és vietnami bevándorlók kétségbeesett menekültből az amerikai álom megtestesítőivé lettek, kemény munkával, kezdeményezéssel, családjuk és közösségük ereje révén, de mindenekfölött azáltal, hogy felismerték, az általuk élvezett szabadság nem adatik meg ingyen.” Idézet vége.
A New York-i lap az afgánok mostani kimentését annak a 38 ezer magyarnak az Amerikába történt evakuálásához hasonlítja, akik az 1956-os forradalom idején menekültek el.
Kitér a Wall Street Journal a korábbi bevándorló hullámokra is. Ezzel kapcsolatban azt írja: „Az 1930-as és 40-es években a nácik és a fasizmus elől menekülő olyan tudósok nélkül, mint Albert Einstein, Enrico Fermi, Neumann János, Szilárd Leó és Teller Ede, nem lett volna atombomba, és a második világháborút valószínűleg csak Japán elhúzódó, brutális inváziója árán lehetett volna befejezni, sok további élet feláldozásával.”
Oroszország ellenzi afgán menekültek elhelyezését
Ennyit egyelőre az amerikai világlátásról és szabadságfelfogásról, a menekültek befogadásával összefüggésben. Nézzük a napi aktualitások közül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatását. Pontosabban először azt, amit a látogatáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Szijjártó Péter mondott. A Reuters és a Bloomberg hírügynökség egyaránt külön hírben emelte ki, hogy a magyar diplomácia irányítója kijelentette: Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. A Bloomberg megjegyzi: előzőleg a magyar kormánypárt vezető politikusai felélesztették a vitát arról, hogy Magyarországnak követnie kell-e az unióból kilépett britek példáját. Szijjártó az EU-tagság megőrzési szándékának megerősítése mellett elismerte: országa vitában áll a tömbbel és más tagállamokkal arról, hogyan kell erősíteni a szövetséget. A magyar külügyminiszter szerint az EU akkor lehet erős, ha annak tagállamai erősek – derül ki a hírügynökségi tudósításokból.
Ami most már a Lavrov által Budapesten mondottakat illeti, a Reuters kiemeli egyebek közt azt, hogy Oroszország ellenzi afgán menekültek elhelyezését, illetve amerikai csapatok megjelenését a szomszédos volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokban. Moszkva ezeket az országokat saját érdekszférájának tekinti - írja a hírügynökség.
Konkétan Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról van szó. Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel azt írja: Tádzsikisztánban, ahol Oroszország a legnagyobb külföldi katonai bázisát tartja fenn, az afganisztáni tálib hatalomátvétel nyomán az oroszok jelentős fegyverzetet halmoztak fel. Több Kornet típusú páncélos-elhárító rendszert telepítettek Tádzsikisztánban – jelenti a német magazin, az orosz hadsereg központi katonai körzetének tájékoztatására hivatkozva. A Kornet légi célok leküzdésére is alkalmas. A Der Spiegel szerint Moszkva tart attól, hogy szélsőséges fegyveresek a közép-ázsiai országokba is behatolhatnak.
Magyarország Moszkva érdekeit képviseli az Európai Unión belül
A magyar-orosz kapcsolatokat illetően a Reuters arról közöl beszámolót, hogy tervbe vették Szputnyik vakcina magyarországi előállítását, valamint hogy Magyarország új, 15 évre szóló gázszállítási megállapodást kíván kötni Oroszországgal. A hírügynökség megjegyzi: azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben hatalomra került, Magyarország Moszkva érdekeit képviseli az Európai Unión belül, és visszatérően szorgalmazza azoknak a gazdasági szankcióknak a feloldását, amelyeket a Krím 2014-es annektálása után rendeltek el. Budapest 2014-ben a paksi atomerőmű két új reaktorának a megépítéséről is megállapodást írt alá Oroszországgal. Ezt a Roszatom állami atomenergetikai vállalat építené meg, de a projekt – írja a Reuters – súlyos késedelmet szenved.
A lapszemlét a fenti lehátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.08.25., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János