„Senki sem lehet biztos a pártatlan ítéletben”

Az Európai Bíróság dönthet arról, jogszerű-e, hogy Handó Tünde OBH-elnök nem hajlandó vezető pozícióba kinevezni a neki nem tetsző bírókat. Az általa korábban szintén ki nem nevezett Vasvári Csaba függesztette fel egyik büntetőügyét, hogy kiderüljön: összeférnek-e az uniós joggal a magyar bírósági rendszer visszásságai – erről kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust.

Elmondta: a luxemburgi bíróságot azért hozták létre, hogy feloldja az értelmezési zavarokat az EU és a tagállamok joga között. Arra vonatkozik a kérdés, hogy megfelel-e az EU-s jogállami elvárásoknak a magyar szervezeti megoldás és gyakorlat.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e a döntésnek jogkövetkezménye, úgy válaszolt: ennek a bíróságnak a döntései minden tagállamra kötelezőek, és alapvető feladata a jog értelmezésének segítése. Ha lenne olyan hatályos jogértelmezés, amely szerint a magyar bírói rendszer nem biztosítja a bírói függetlenséget, ezért az oda forduló állampolgárok jogai veszélyben vannak, akkor ennek üzenete arról szólna, hogy „ lényegében nem lehet elfogadni a magyar bíróság döntését legitimnek”. Ez üzenet lenne a strasbourgi eljárásoknak, a magyar állampolgároknak és minden európai állampolgárnak, aki magyar joghatóság előtt próbálja rendezni a jogvitáit.

Az Európai Bíróság kompetenciájába tartozó ügyekben sokkal nagyobb eséllyel és intenzitással lehetne jogot érvényesíteni. Ráadásul ezen a bíróságon indítja meg az Európai Bizottság a tagállamok elleni eljárásokat is, tehát ha ebben az ügyben azt mondják, hogy valami baj van, akkor egy bizottsági eljárás során ugyanebben a jogállami kérdésben lehet tudni, hogy mi lesz a bíróság véleménye, tehát ez a bizottság felé is üzenet lehet.

Hogy mekkora hatalma van egy politikailag kinevezett vezetőnek és azt hogyan lehet korlátozni, az közvetlen kapcsolatban van minden bíró függetlenségével - mondta Fleck Zoltán. Az az említett beadvány lényege, hogy az OBT, amely arra hivatott, hogy ellenőrizze Handó Tünde tevékenységét, ezt semmilyen eszközzel nem tudja megtenni, hiszen a parlamenti bizottság és a Parlament plénuma is visszautasította az erről szóló indítványokat, lényegében meg se tárgyalta. És egy olyan rendszerben, ahol a kétharmad által kinevezett vezető jogtalanul jár el, de nem tudják korlátozni, nagy a veszélye annak, hogy politikailag lojális bírák jutnak székekbe, tehát „senki nem lehet biztos abban, hogy pártatlan és jogszerű ítélethez jut”.

A jogi-szakmai óvatosság érthető, mert egy ilyen határozott vélemény nagyon súlyos következményekkel járna, a bíróság ezzel azt mondaná ki, hogy „Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban”, mert a jogállami kritériumok a tagság kulcsai.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.