Velencei Bizottság: Handó Tünde posztjával van a legnagyobb baj

Nem szűnik, legfeljebb alkalmanként enyhül a kormány és a Velencei Bizottság konfliktusa. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete folyamatosan figyeli a magyar törvénykezést, foglalkozott a fideszes médiatörvénnyel, az alaptörvény megírásakor éppúgy követte a szövegezést, mint az egyházügyi szabályozásnál vagy a bírósági rendszer átalakításakor.

Az aktuális ügyek közül elsőként a civil szervezetekre kivetett „migrációs adóról” – ahogy maguk a civilek is nevezik leegyszerűsítve a rájuk kivetett bevándorlási különadót – kérdezte a Klubrádió riportere, Csernyánszky Judit Thomas Markert igazgatót, aki a Velencei Bizottság operatív ügyeiért felel. Hiszen hiába mondott véleményt a jogszabályról a Velencei Bizottság, változtatásról még nem tudunk.

Mit tudnak a Velencei Bizottságnál, hol áll most az ügy?

Én is úgy tudom, hogy a probléma továbbra sincs megoldva. Ami már csak azért is gond, mert az érintett szervezeteket, amelyek meghatározott céllal és tartalommal működnek, akadályozza a munkájukban. Csak remélni tudom, hogy lesz még a kormány részéről változtatás.

Folytatnak ez ügyben párbeszédet a kormánnyal?

Ebben kevésbé, mint más ügyekben, amelyeket ön is említett. A változtatás most már parlamenti döntés, esetleg más intézmények intézkedéseinek a kérdése. Mi mindvégig elleneztük az adó kivetését. A Velencei Bizottság ennél többet nem tud tenni az ügyben.

Gyakorlatilag ez a helyzet a közigazgatási bíróságok létrehozására és működésére vonatkozó javaslataik tekintetében is, nemde?

Talán nem túlzás azt mondani, hogy ebben az ügyben viszonylag jó az együttműködésünk a kormánnyal. Külön szeretném hangsúlyozni, az igazságügyi miniszter, Trócsányi László fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy véleményezzük a tervezetet. Részünkről a vélemény vegyes volt: az európai normáknak megfelel a különálló intézmény létrehozásának ötlete, nincs kifogásunk ellene. Még azt sem nehezményezzük, hogy azok kerülnek be az új intézményekbe, akik jelenleg is a közigazgatásban dolgoznak. Sőt, azt gondoljuk, hogy mivel gyakorlatuk van ezen a téren, a bíráskodást rájuk lehet bízni, és ez előremutató elem lenne. Amit nem tudunk elfogadni, az az, hogy túl sok hatalmat koncentrál a tervezet az igazságügyi miniszter kezébe, és ezzel párhuzamosan jogköröket vesz el az Országos Közigazgatási Bírói Tanácstól.

A parlament ugyanakkor elfogadta a törvénytervezetet még tavaly decemberben. Áder János alá is írta. Azóta a benyújtott módosítások vitája elkezdődött.

Egyelőre azt kell mondjam, nem tudom, milyen változatot fogad el a parlament, mert azóta a Bizottság nem kapott visszajelzést Trócsányi miniszter úrtól. Tudtommal beépült a tervezetbe a véleményünk, legalábbis ezt mutatta meg nekünk a miniszter, és ebből három pozitívumot szeretnék kiemelni. Amennyiben az úgynevezett személyi tanács dönt a bírák besorolásáról, kinevezéséről, az jogorvoslat azzal szemben, ami az eredeti tervezetben volt, de még nem látjuk, hogy ez végleges vagy csak átmeneti, a felállás időszakára vonatkozik-e. Azt is pozitívumként értékeljük, hogy kettővel több tagja lesz ennek a személyi ügyekkel foglalkozó tanácsnak, ami ellensúlyozhatja, kivédheti az igazságügyi miniszter túl nagy politikai befolyásgyakorlását. A harmadik pedig az, hogy a Közigazgatási Felsőíróság elnökének legalább ötéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Még nem láttuk, hogy mi került a parlament elé, reméljük erre is hivatalosan sor kerül.

2020 januárjáig még van idő. De mi van, ha mégsem kapják meg az elfogadott törvény szövegét?

Nézze, mi teljesítettük alapvető feladatunkat, tulajdonképpen nekünk nem dolgunk a folyamat nyomon követése, de szerintem a magyar hatóságoknak is érdekük az együttműködés. Kérni fogjuk a szöveget, ha nem kapjuk meg, az uniós bizottságnak jelezzük a hiányosságot. De őszintén szólva meglepődnék, ha az elkövetkező hetekben nem kapnánk meg.

Milyen következményei lehetnek a jogállamiságunkra nézve annak, ha nem teljesülnek az önök javaslatai?

Akkor megvan annak a kockázata, hogy túl nagy lesz a politikai befolyás a bírák kinevezésekor – persze ez függ attól, hogyan építik be a javaslatainkat:

Épp a minap megint vita volt a parlamentben arról, hogy a jogállamiság követelményeit be nem tartó országoktól vonják meg az uniós alapokat. Mi erről önnek a véleménye?

Igen, most három javaslat is felmerült. Három csoportba osztanák az országokat: az elsőbe azok, akik rendszerszerűen jogállam-ellenesek, a másodikba a bizonyos jogállami normákat be nem tartók kerülnének, a harmadikba pedig a pénzügyi intézmények szabályrendszerét megsértők. Szerintem ezek logikus, elvárható döntések, de ez nem tartozik a mi kompetenciánkba.

(Mindenesetre Thomas Markert megjegyzi, tudtával ez legsúlyosabban Romániát érinti, Magyarországot egyelőre nem.)

 

Végül látva a 2011 óta eltelt időszakot, hogyan értékeli a jogállamiságot Magyarországon?

Voltak problémáink, de mindenképpen előremutató, hogy párbeszédet tudtunk kezdeményezni Magyarországgal. Ennek hatására korrekciókat hajtottak végre, kompromisszumot is kötöttek, például a médiatörvényben, az igazságügyi rendszert érintő törvényekben és az alaptörvény tekintetében is, de azt kell mondjam, nem minden esetben teljes megelégedésünkre.

A legsúlyosabbat megemlítené?

Valószínűleg a jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe. Ez a magyar gyakorlat nagyon egyedülállónak számít, hisz míg az igazságügyi miniszter beszámolni tartozik a parlamentnek, az Országos Bírósági Hivatal elnöke senkinek sem tartozik felelősséggel. – nyilatkozta Thomas Markert, a Velencei Bizottság operatív működéséért felelős igazgatója.