Simor András: Az a távol-keleties államkapitalizmus, amit mostanában folytatunk, a távol-keleti befektetőket vonzza

• Nem csoda, hogy a kormány próbálja pörgetni a gazdaságot: 2020 óta alig van növekedés, a Fidesz a problémát 2022-ben osztogatással próbálta orvosolni, ami példátlan inflációt és hatalmas költségvetési hiányt hozott. Amikor ezt korrigálni kellett, földbe állt a gazdaság – mondta Simor az előzményekről.
  
  
• A hiány miatt kevés a mozgástér a költségvetésben, a kormány mások szervével veri a csalánt, amikor a vásárlóerő növelése címén azt próbálja elérni, hogy a munkáltatók fizessenek magasabb béreket – praktikusan erre a minimálbér emelésén keresztül van lehetősége, hiszen ez mindig feljebb nyomja az átlagbéreket is. Ugyanakkor eleve munkaerőhiány van, ha a gazdálkodók megtehetnék, hogy többet fizetnek az alkalmazottaknak, akkor erre maguktól is hajlandóak lennének. Ha mégis béremelésre kényszerülnek, akkor árakat is kell majd emelniük. Kérdés tehát, hogy ez előrelépést hozhat-e – világított rá a közgazdász.
  
  
• Azt kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon nehezebb lakáshoz jutni, mint hét évvel ezelőtt és ez nagyrészt épp a kormányzati intézkedéseknek köszönhető – mondta Simor. A kitalált támogatási rendszereknek nyomán ugyan több új lakás épült, a kereslet növekedése magasabb lakásárakhoz vezetett. Még a korábbi, a Nemzeti Bank által megállapított adosságfékhez is hozzá kellett nyúlni, hogy az emberek elég önerőt tudjanak felmutatni a hitelek felvételéhez. Simor szerint a most bejelentett terv ugyanúgy keresletnövelő hatású lesz, ráadásul egy olyan helyzetben, amelyben enélkül is őrülten fut fel a lakáshitelezés. Többet segítene, ha az építőiparra kivetett extraprofitadót visszavonnák. 
  
  
• Noha az, hogy a magyar állam mennyi pénzt szed be, nem tér el az európai uniós átlagtól, mind a bevételi, mind a kiadási oldal szerkezetében jelentős a differencia más tagállamokhoz képest. Sokszor ismételt tény, hogy a kevesebbet költünk oktatásra és egészségügyre, mint más európai országok, amire viszont kiugróan sokat költünk az a gazdaság támogatása. Az akkumulátorgyárak telepítésére például Simor számítása szerint 1000 milliárd forintos állami támogatást adtunk különböző cégeknek, miközben kérdéses, hogy aztán ezek a cégek tudnak-e itt termelni, el tudják-e adni a termékeiket. Nem látszik, hol térül meg ez a befektetés.
  
  
• Az, hogy feszült a viszonyunk az EU-val nehezen számszerűsíthető. Az elmaradó uniós források fájóak, de Simor értékelése szerint amikor jöttek, akkor sem feltétlen a gazdasági növekedéshez járultak hozzá. Ezeknek a forrásoknak az elvesztésén túl is komoly az ár: bizalomvesztést látunk a külpiacok részéről. Nem véletlen, hogy már nem osztrák, német, francia, amerikai befektetők jönnek. Olyanok jönnek helyettük, akikhez közelebb áll az a távol-keleties államkapitalizmus, amit mostanában folytatunk – mondta Simor. Kína európai működőtőke befektetéseinek például már a negyven százaléka Magyarországra érkezik.
  
  
• Versenyképességben folyamatos a lecsúszásunk a régió országaihoz képest az elmúlt húsz évben: az uniós csatlakozásunkkor az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 17 százalékkal magasabb volt a kelet-közép-európai illetve a balti államok átlagához képest, mára 4-5 százalékos lemaradásban vagyunk.    
  
  
• Ezzel párhozamosan azonban van egy lassú felzárkózás is. A gazdagabb országok mindig lassabban tudnak növekedni mint a szegényebbek, a kérdés tehát inkább az, milyen ütemű a felzárkózás. Simor szerint, ha az a kérdés, hogy mikor érjük utol Ausztriát, akkor az elmúlt húsz évünkből kiindulva erre még ötven évet kell várnunk.

 A teljes beszélgetést megnézhetik a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.