Soros: Nyílt és zárt társadalmak csapnak össze

Új ablakban

2024. november 22.

00:00

00:00

A 92 éves filantróp üzletember, Soros György tegnap egy biztonságpolitikai konferencián beszélt Münchenben, ahol arra a korábbi, davosi világgazdasági fórumra szánt beszédét mondta el, ahol nem tudott megjelenni. Soros először a klímaválság aggasztó hatásairól beszélt, részletesen tárgyalta az Északi Sarkon tapasztalható szélsőséges éghajlati jelenségeket, illetve az erre a gondra adható lehetséges megoldásról is beszélt, amit Sir David King, a Klímakrízis Tanácsadó Csoport vezetője dolgozott ki.

"A globális éghajlati rendszer régen stabil volt, de az emberi beavatkozás megzavarta. A Jeges tenger szűz hótakaróval és jéggel fedett volt, ez visszatükrözte a napfényt, ezt nevezzük Albedo hatásnak. Sir Davidnek van egy terve, hogy lehetne megjavítani a földi klímát. Újra létre akarja hozni az Albedo hatást, mégpedig úgy, hogy fehér felhőket alkot magasan a föld felett. Ez a kezdeményezés segíthet helyrehozni a sarki éghajlati rendszert, ezért rá kell vennünk, különösen a Világbankot arra, hogy koncentráljon a klímaváltozásra."

Soros ezután áttért a geopolitikára, és kifejtette, hogy a világot most két rendszer küzdelme határozza meg, a nyílt, és a zárt társadalmaké.

"Egy nyílt társadalomban az állam feladata, hogy megvédje az egyén szabadságát, míg egy zárt társadalomban az egyén feladata, hogy az állam érdekeit szolgálja. A Nyílt Társadalmak Alapítvány alapítójaként a nyílt társadalmak nyilvánvalóan közelebb állnak a szívemhez. Mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát a másiknál, ezért a nyílt társadalomnak valóban meg kell védenie az egyén szabadságát, a zárt rendszerek pedig úgy tudnak felülkerekedni, ha kényszerítik a bennük élőket arra, hogy szolgálják az államot. Valójában mindkét rendszernek megvannak az erősségei, és gyengeségei."

Gautam Adani üzleti birodalmát elborító zűrzavar, amely hatalmas tőzsdei eladást váltott ki, és megrendítette az Indiába, mint befektetési lehetőségbe vetett hitet, megnyithatja a kaput az országban a demokratikus újjáéledéshez, mondta Soros. Ezután arról beszélt, hogy Erdogan, Törökország államfője az orosz-ukrán háború mindkét harcoló felének irányába elkötelezte magát, ezzel egy semleges, közvetítő szerepet próbál játszani. A török elnök azonban közelebb került Putyinhoz, mert azt reméli, ez segíthet neki megnyerni a közelgő választást, tette hozzá az üzletember.

"Erdogan rosszul irányítja a török gazdaságot, és májusban  szavazáson kell részt vennie. Minden erőfeszítése arra irányul, hogy megnyerje a választást. A Putyinhoz való közeledése segíteni fog neki abban, hogy Törökország az orosz olaj elosztó központja legyen, ami ellátja majd azzal a pénzzel, amire a választási győzelemhez szüksége van. Megpróbálja bebörtönözni egyik legerősebb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és ki akarja zárni a Kurd pártot a választásokból. A 7,8-as erősségű földrengés, ami korábban Törökországban történt, tragédia. A sokk lassan dühvé alakul a károsoltukban, mert a kormány lassan reagált és minden segélyszállítmány felett ellenőrzést gyakorol. Törökország építészeti módszerei, és Erdogan építőipar vezérelte terjeszkedése csak tovább rontott az egész helyzeten."

Soros végül az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetéről, és annak lehetséges kimeneteléről is beszélt.

"Lehetséges, hogy Putyin győz, de ezt valószínűtlennek tartom. Az ukrán hadsereg keményen ellenáll, és amint Ukrajna használni tudja azokat a fegyvereket, amelyeket ígértek neki, megváltoznak majd az erőviszonyok. Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy Oroszország veszítsen Ukrajnában, hiszen ők is függetlenségre vágynak. Ez azt jelenti, hogy egy ukrán győzelem az Orosz Birodalom szétesését eredményezné, így Oroszország többé nem jelentene fenyegetést se Európára, se a világra nézve. Ez óriási javulást hozna, nagy megkönnyebüléssel járna a nyílt társadalmaknak, és rengeteg problémát okozna a zártaknak."

Soros beszélt Kínáról is. Azt mondta, Hszi Csin-ping kínai elnök rövid távon még mindenképp hatalmon marad, de hosszú távon nem marad elnök, és Kína sem lesz domináns katonai-politikai hatalom. Szerinte az ingatlanválság miatt sokan elvesztették az elnökbe vetett bizalmukat, ehhez jött még a kínai koronavírus-vakcinák alacsony hatékonysága, illetve a folyamatban lévő, kínai demográfiai krízis. Reméljük, hogy Hszi Csin-pinget egy olyan elnök váltja majd, aki kevésbé elnyomó belföldön és békésebb külföldi kapcsolatokat ápol majd. Ezzel megszűnne az egyik legnagyobb fenyegetés a nyílt társadalmak iránt.

Soros zárásként összegezte, melyek az emberiség legfőbb problémái, és együttérzését fejezte ki az elnyomottak iránt.

"Míg a nyílt és a zárt társadalmak harcban állnak a globális uralomért, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti az elkerülhetetlen klímaváltozás miatt. Szintén hiszek abban, hogy a nyílt társadalom alapvetően jobb, mint a zárt, és mélységes bánatot érzek az emberek miatt, akik olyan elnyomó rezsimek árnyékában kell éljenek, mint Asszád Szíriája, Fehéroroszország, Irán, és Burma. Köszönöm."

A tudósítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.