„Soros visszavág Orbánnak”

Soros György - nemzetközi hírügynökségi beszámolók szerint – egymilliárd dollárt adományoz egyetemeket összekötő hálózat létrehozására, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a demokrácia ügyét, képzési támogatásban részesítse az üldöztetésnek kitett közösségeket. A magyar származású amerikai üzletember, aki az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány révén évtizedek óta a világ legismertebb közcélú adakozójának számít, a svájci Davosban e héten zajló, Világgazdasági Fórumnak nevezett tanácskozássorozat helyszínén újságírókkal folytatott beszélgetést tegnap este, és ott tette az egymilliárdos bejelentést. A Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatának elnevezett új projektet úgy jellemezte, hogy az élete legfontosabb vállalkozása.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítása, amely a New York Times honlapjára is felkerült, kitér arra, hogy Soros diktátornak minősítette Hszi Csin-ping kínai elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egyaránt. Élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt: hamis és a végletekig önimádó embernek nevezte, aki – mint hozzátette – tagadja a klímaváltozás tényét.

A 89 éves Soros György az egyetemi hálózat tervéről azt mondta, hogy még szeretné megélni annak megvalósulását. A hálózat a CEU, tehát a Közép-európai Egyetem, valamint a New York-i Bard College köré szerveződik majd, és szerte a világban keres felsőoktatási intézmény partnereket és támogatókat, személyes, illetve online kapcsolattartás érdekében. A hálózatépítés tartalmi célja – mint fogalmazott - annak erősítése, hogy „ebben az intoleráns világban a diákok kritikusabb szemmel tekintsék a dolgokat”.

A dpa német hírügynökség beszámolója megemlíti, hogy Soros György – saját közlése szerint – az elmúlt három évtizedben több mint 32 milliárd dollárt fordított oktatási, illetve társadalmi célkitűzések támogatására.       

Világpolitikai kérdésekről szólva Soros úgy vélekedett, hogy jelenleg a nacionalista tendenciák, valamint a kínai-amerikai hatalmi versengés fejleményei jelentik a legnagyobb veszélyt a békére és a szabadságra nézve. Az előző évet úgy jellemezte, hogy az Egyesült Államok, Kína és a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország továbbra is leendő, illetve tényleges diktátorok markában volt, és tovább növekedett az autoriter vezetők száma.

A BBC tudósítása szerint Soros azzal vádolta Hszi Csin-pinget, hogy a technológia segítségével totális ellenőrzés alá akarja vonni a kínaiak életét. „Trump kész arra, hogy feláldozza a nemzet érdekeit saját személyes érdekeinek oltárán, és gyakorlatilag bármit hajlandó megtenni az újraválasztása érdekében. Hszi Csin-ping ezzel szemben arra törekszik, hogy kihasználja Trump gyengeségét” – idézi a brit közszolgálati műsorszóró Soros György szavait.

Az egyetemi hálózat kialakításának tervével és az erre szánt egymilliárd dollárral kapcsolatban egyébként a BBC megjegyzi: Soros ezzel mintegy visszavág Orbánnak, aki a Közép-európai Egyetem bezáratására törekedett.

Mint arról az AFP francia hírügynökség beszámol, Soros erősen bírálóan szólt Narendra Modi indiai miniszterelnökről is, aki szerinte hindu nacionalista államot épít.

Most pedig térjünk vissza a legfontosabb tegnapi nemzetközi témához, ahhoz, hogy Londonban hatályba lépett az EU-ból történő brit távozás feltételeit taglaló törvény. Az Egyesült Királyság uniós tagsága a menetrend szerint január 31-én éjszaka megszűnik.

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy a britek, miközben arra készülnek, hogy távozzanak a világ legnagyobb kereskedelmi tömörüléséből, és újra saját jogon jelenjenek meg a világkereskedelem csatamezején, azzal a problémával kénytelenek szembesülni, hogy Donald Trump amerikai elnök megváltoztatta London iránti eddigi saját elkötelezettségének a feltétel nélküli jellegét: most már külpolitikai engedményeket vár el Nagy-Britanniától, ha az – hagyományos különleges viszonyra való hivatkozással – szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Államokkal. Trump az egyik feltételt szabja a másik után. Nem hajlandó üzletelni azokkal, akik az ő ellenfeleivel üzletelnek, vámokkal fenyegeti meg barátait, ha azok nem azonosulnak az ő külpolitikai célkitűzéseivel, és vitatható biztonsági aggályokra hivatkozva kereskedelmi háborúskodást idéz elő a nyugati partner államokkal – olvasható az ágyúnaszád-diplomáciára emlékeztető trumpi irányvonalról szóló Politico-elemzésben.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.