Szakértő a svéd NATO-csatlakozásról: Két országnak akarunk megfelelni, az oroszoknak és a törököknek
28/06/2023 21:38
| Szerző: Klubrádió
A hírek szerint őszig megint nem tárgyalja a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást; Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint erre magyar részről "egyáltalán nincs elfogadható indok". Magyarország mindig megy mások után, ebben az ügyben éppen a törökök után, és szomorúnak tartja, hogy így járunk el – tette hozzá.
Hétfőn, kedden és pénteken ülésezik a jövő héten az Országgyűlés, szavaznak a státusztörvényről és a jövő évi költségvetésről is, de Svédország NATO-tagságának ratifikálását nem tervezik, így az már biztosan későbbre, vélhetően őszre csúszik.
Erről kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőt az Esti gyorsban, aki azt mondta: elég szoros egyeztetés volt a NATO-n belül és szerették volna elérni, hogy a július 11-12-i vilniusi csúcsértekezleten fogadják el (Finnország mellett) Svédország tagságát is; ezzel azt próbálták volna bemutatni, hogy a NATO egységes, ami jelen állás szerint nem így lesz.
A szakértő egyetért azzal, hogy a törökök és a magyarok között erről volt egyeztetés. Az a nagy probléma, hogy magyar részről „nem találni semmiféle elfogadható indokot” – mondta. Hozzátette: még a török (indok) is eléggé sántít, de a magyar egyáltalán nem stimmel. Ugyanis korábban volt kormánypárti képviselői látogatás a skandináv országban, akkor azt mondták, hogy minden kérdést tisztáztak, mégse hagyták jóvá a csatlakozást. Szerinte elég egyértelmű, hogy „két országnak próbálunk megfelelni, az egyiket úgy hívják, hogy Oroszországi Föderáció, a másikat úgy, hogy Törökország”. Az elég kemény érv, hogy ez a NATO egységét és a közös védelmet is gyengíti.
A másik oldalról, bilaterális szempontból sem látja az indokot magyar részről. Mint mondta, különösen azért, mert a légierőben a Gripenekhez új szerződés kell, és ha a svédek kicsit be akarnak tartani, akkor lehet, hogy kedvezőtlenebb ajánlatot tesznek majd, amiből megint viták lesznek, és lehet nyújtani ezt az ügyet, mint a rétestésztát, de a végén nem biztos, hogy nyerünk. Míg egy pozitív szavazással jobban állhatnának az üzlethez a svédek – jegyezte meg. Tehát ez az egész folyamat kifejezetten magyar nemzetbiztonság- és nemzetiérdek-ellenes – összegezte Kis-Benedek József.
Közölte: a vége mindenképpen az lesz, hogy felveszik Svédországot, már látni olyan programot, amelyben „majdnem tagként” részt vesznek. A csatlakozás gyakorlati végrehajtása szempontjából tehát nincsenek nagy problémák, mégis szebben mutatna, ha a vilniusi csúcson megszületne a döntés és kimondanák, hogy az orosz agresszióval szemben a NATO a többi között ilyen intézkedést hozott, megvalósította a két volt semleges ország csatlakozását. Nem dől össze a világ, ha nem így lesz, de fekete foltot jelent a NATO történetében, hogy két ország miatt – és „nagyon nem vagyok boldog, hogy az egyik Magyarország”, fogalmazott – nem veszik fel a nyáron Svédországot a NATO-ba.
Nem korrekt lépés, hogy ez a két ország betart, hiszen nincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne rendezni, sőt jó szándékkal ne lehetett volna már rendezni - hangsúlyozta. Ugyanis, tette hozzá, ez az ügy már csaknem egy éve húzódik. Magyarország pedig mindig megy mások után, ebben az ügyben éppen a törökök után. Az egyeztetések szerinte nyilván arról is szólnak, hogy ha a törökök rábólintanak a svéd csatlakozásra, akkor utána rögtön a magyar parlament is, csakhogy a legfrissebb szerint már nem tárgyalnak róla.
Azt el tudja képzelni, hogy Törökország meggyőzhető lesz a következő hetekben, mégpedig fegyverszállítással, mert az amerikaiak „jó pár dolgot beígértek nekik”. Illetve születhetnek még svéd részről is olyan javaslatok, hogy kiadjanak néhány embert, akit név szerint kértek a törökök, bár ez nem egyszerű a svéd jogrend alapján – fűzte hozzá.
