Szakértő: Az iskolák bezárása növelné a társadalmi feszültségeket

Tizenöt országban már bezáratták az iskolákat, de a kormány szerint, amíg nincs beteg gyerek, addig erre nincs szükség, az egyetemek viszont csütörtöktől, de legkésőbb hétfőtől nem nyitnak ki. Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban azt mondta, az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, mert akármelyik megoldás születik, mindegyik nagyon komoly érdekcsoportok, társadalmi rétegek sérelmével járhat.

Elképzelni sem tudja, hogy egy jó kormányzás egy hét alatt meg tudná alkotni a bezáráshoz kapcsolódó jogszabályt. Ha a pedagógussztrájknál elégséges szolgáltatásról beszél a törvény, akkor mi lenne ez az iskolabezárás idején? Ha egymillió gyerek van a közoktatásban, akkor legalább egymillió felnőtt munkája válik nehézzé vagy megoldhatatlanná a gyerekfelügyelet miatt – tette hozzá. Trencsényi szerint a közintézmények erre tulajdonképpen felkészületlenek, mert ha az iskolákat bezárják, ezeknek a gyerekeknek valahol enniük kell, a kora tavaszi hidegekben fűtött helyen kell lenniük, felügyelethez kell jutniuk. Nem látja, hogy erre a mai magyar intézményrendszer alkalmas lenne.

Beszélt arról is, hogy az iskolákban dolgozók fele közalkalmazott, fele munkavállaló, másképp lehet őket szabadságra küldeni, az említett jogszabálynak a távol maradásukat és a bérüket is rendeznie kellene. Jelezte, az iskolák állami tulajdona okozza ezt a bonyodalmat, mert ha ezt a feladatot az önkormányzatok kapták volna meg, saját fenntartásukban, akkor minden önkormányzat a saját viszonyainak megfelelően tudná kezelni. Példaként említette a szegregátumokban élő gyerekeket, akik egészségét lényegében jobban megvéd az iskola, mint az otthon maradás, adott esetben fűtetlen szobában. A centralizáció tehát keményen üt vissza, és Trencsényi László attól fél, hogy születik egy olyan jogszabály, amely elhanyagolja ezeket ez a különbségeket, és amely tovább élezi a társadalmi feszültségeket a nyárra a szülők és a pedagógusok körében.

Most kellene írniuk a pedagógusoknak a helyi tantervüket a Nemzeti alaptanterv alapján – hol írják, ha az iskola zárva van? Az igazgató szolgálati lakásában prüszkölnek egymásra? – kérdezte, utalva arra, hogy Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke makacsul azt mondja, helyi tantervek lesznek, mert megírták a kerettanterveket. Tehát – mondja Trencsényi László – a rugalmatlan állam magára húzhat egy olyan társadalmi feszültséget, amelybe akár még bele is bukhat.

A Trencsényi Lászlóval készült interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Flickr.com