Szakértő: Lombardiában sem kellett ennyi kórházi ágy

Orbán Viktor reggeli, Kossuth rádiós interjújában a többi között arról beszélt, hogy az ágyak 34 százalékán nem volt beteg, 16 százaléknyit kellett felszabadítani, a betegeket hazaküldeni, és ez nehéz kérdés, amelyben szakmai grémiumnak kell döntenie. Ezzel a témával foglalkozott egy írásában Schiszler István orvos-közgazdász, akit kérdeztünk.

Schiszler István nem hallotta a reggeli interjút, de azt elmondta: sokkal több szabad kapacitás volt a kórházakban, mint mondjuk fél éve, mert a járvány kezdetekor már kaptak egy utasítást, hogy a halasztható beavatkozásokat el is kell halasztaniuk. Ezért nagyon sok olyan beteg már most sem kapta meg az ellátását, aki normál esetben megkapta volna. Abban minden bizonnyal igaza van a miniszterelnöknek – tette hozzá –, hogy kevesebb beteget kellett elküldeni, mint ahány ágy szabadon áll majd, de ez azért van, mert eleve kisebb kapacitással működtek az intézmények.

Azt mondta: aki nem koronavírusos, az bajban van, mert nagyon nehéz ellátáshoz jutnia, ő is sok visszajelzést kapott erről. Szerinte kiemelt figyelmet kell fordítani erre, mert a krónikus betegek gondozását nem lehet elhanyagolni. Egy-két hét, legfeljebb egy hónap, ami elviselhető számukra. De, hangsúlyozta, nem szabad különbséget tenni koronavírusos és nem koronavírusos beteg között, minden beteg egyformán joga van ahhoz, hogy a gyógyulásához kellő ellátást megkapja.

Szóba került a beszélgetésben, hogy az elmúlt napokban elég határozott utasítást kaptak az intézmények arra, hány ágyat kell felszabadítaniuk. Felmerülhet, hogy szakmai megítélésük szerint nem elég betegüket lehet hazaküldeni. Azonban arra hivatkozva bocsátottak el kórházigazgatót, hogy a megadott ágyszámot nem tudta garantálni.

Vajon tényleg szükség lesz-e ennyi üres kórházi ágyra? Schiszler István az olaszországi adatokat nézte át, mert azok elég részletesen megismerhetők. Közölte: egész Olaszországban nem volt egyszerre 36 ezer ember kórházban, megközelítette ugyan ezt a betegszám, de Olaszország népessége 60 milliós. Lombardiában, amely a járvány gócpontja volt, és népességét tekintve összemérhető Magyarországgal, 13 ezer beteg volt a legtöbb egy időben kórházban, intenzíven kétezer. A 36 ezer ágy felszabadítása óriási kapacitást jelent az olaszországival összevetve.

Előfordulhat, hogy a járvány jelentős kapacitásokat köt le a fekvőbeteg-ellátásban. de ha az olasz példát nézzük, amíg Lombardiában ezerről felment 13 ezerre a betegszám, eltelt két, két és fél hét. Szerinte az lett volna a jobb, ha az igényeknek megfelelően szabadíthatók fel kórházi ágyak, mert most valószínűnek tartja, hogy 2-3 hétig üresen állnak majd. Ha fokozatosan intézik, addig is más betegek gyógyulhattak volna azokon a helyeken. Schiszler István szerint az egészségügyi dolgozók kímélése érdekében lehetne ilyen forgatókönyv, ha nem lenne elég védőeszköz és azt akarnák elérni, hogy semmiképp se betegedjenek le a járvány súlyosabb szakaszára. Eleinte arról volt szó, hogy nincs elegendő védőfelszerelés, de mára úgy tűnik, ez megoldódott. 

Arról is beszélt: ha egy kórház kapacitásának 60 százalékát felszabadította, akkor egyértelmű, hogy kevesebb munkájuk van az ott dolgozóknak. A járóbeteg-ellátás jelentős részben áll, próbálnak az orvosok távkonzultációt biztosítani a betegeiknek, próbálják megítélni, ki az, aki mindenképpen kórházi ellátásra szorul. Így a kórházi járóbeteg-forgalom egyharmadát tudják kiszolgálni. Úgy fogalmazott: tudjuk, hogy vannak az ellátórendszerben olyanok, akik úgy fordulnak orvoshoz, hogy nem kellene, magasabb szinten kerülnek be az ellátórendszerben, mint ahol elég lenne, és voltak olyan fekvőbeteg-ellátások, amelyek „inkább szociális ellátásnak minősülnek”. De ő különbséget tenne abban, hogy az ágyszámcsökkentést milyen intézményekben kellene végrehajtani. Példaként említette, hogy a folyamatosan telt házzal működő, nagyon fontos tevékenységet végző Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben koronavírus-ellátóközpontot kialakítani szerinte szakmailag nem indokolt. És az ő betegeiknek több hónapos kihagyás komoly problémákat okoz. Tehát Schiszler István szerint a koronavírusos betegek ellátását olyan intézményekben kellene végezni, ahol erre megvan a szakmai tapasztalat és nem járna más betegek aránytalan sérelmével.

Elképzelhetőnek tartja, hogy most a kórházi ágyak kiürítését és a vírus levonulását követően egészségügyi reformot indít a kormány, éppenséggel könnyebben keresztülvihető lenne, mint a járvány előtt.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt képünkön (illusztráció) a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház egy kórterme látható, fotó: MTI/Nagy Lajos