Szakértő: Végre talált az EU egy működő mechanizmust a magyar kormánnyal szemben
23/12/2022 19:32
| Szerző: Klubrádió
Ha egy tagország kormánya újra és újra „brutálisan megszegi” az uniós szabályokat, akkor az uniónak is alkalmazkodnia kell hozzá. Ebben az esetben szerinte az egyetlen hatékony módja a jogszabályok kikényszerítésének, ha olyan szankciókat alkalmaz az unió, amelyek fájnak – mondta Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, akit arról kérdeztünk, hogy az EU-s kifizetések jó részét további feltételekhez kötötték.
Csütörtökön megállapodás született arról, hogy a magyar kormány hozzájuthat az európai uniós kohéziós alap pénzeihez (ez a hétéves ciklusra vonatkozik), csak néhány konkrét célkitűzést megint újabb feltételek teljesítéséhez kötik.
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász jelezte, nincsenek belső információi, de szerinte ez nem volt hihetetlenül váratlan. Az EU alapvetően konszenzusra épül, az uniós szervek „nagyon, nagyon, nagyon kivételesen esetben” szabnak ki tényleges súlyos szankciót egy tagállammal szemben, hanem inkább olyan megállapodásra törekszenek, amelyet mindkét fél tud győzelemként kommunikálni. Az EU mindig győzelemként mutathatja be, hogy már csak bizonyos feltételek teljesülése mellett lehet hozzáférni ezekhez a támogatásokhoz, míg a magyar kormány mondhatja, hogy lám, milyen ostobaságot beszéltek, akik azt mondták, hogy az EU megbünteti őket, hiszen kapják a pénzt.
Szerinte az igazság valahol a kettő között van. Azt nem gondolja, hogy egy másodpercig is valós veszély volt, hogy Magyarország teljesen elveszítsen bármilyen támogatást, mert ez nagyon veszélyes precedenst teremtene a többi államra nézve. Egyik tagállam se felel meg mindig minden szabálynak, tehát nem nagyon szeretnék, ha létezne olyan rendszer, amellyel nagyon gyorsan forrásokat lehet megvonni. Viszont azt sem lehet tűrni, ami Magyarországon történt az elmúlt 12 évben, hogy eléggé autokratikus hatalom épült nagyon jelentős részben EU-s pénzen. Ezért próbál az EU néhány olyan sarokpontot kiválasztani, amelyeknél a változás, ha kikényszeríthető, a demokratikusabb hatalomgyakorlás felé vezethet.
A 17 törvénymódosítás, amelyet már elvileg végrehajtottak, és a további tíz, amelyet elfogadtak, a korrupcióra vonatkozott. De most jött három „horizontális elv”, és itt beugorhat az, amit Orbán Viktor korábban mondott a „genderügy” kezeléséről és a CEU kitessékeléséről – fűzte hozzá műsorvezetőnk, Bolgár György.
Hoffmann Tamás erre reagálva közölte: a jogállamiság ügyében már évek óta kap kritikákat Magyarország az EU-ban. Noha Varga Judit igazságügyi miniszter szerint azt nem lehet meghatározni, a jogállamiságnak része az egész államot átható korrupció visszaszorítása, de az is, hogy ne legyenek jogegyenlőségbeli különbségek az egyes állampolgárok között, ahogy az oktatás, a tudományos élet szabadsága is. Orbán mondhatja, hogy előjöhetnek új szempontok, de valójában mindegyik ugyanahhoz a koncepcióhoz, a jogállamisághoz kötődik, amelyről lehet tudni, hogy micsoda és milyen csorbákat szenvedett.
Eddig az Orbán-kormánynak volt egy rendkívül egyszerű, de a gyakorlatban jól működő rendszere. „Egészen elképesztő dolgokat foglaltak jogszabályba”, amik radikálisan szembementek az uniós szabályokkal. És amikor az Európai Bíróság évekkel később kimondta, hogy itt jogsértés történt, akkor változtattak: „más módon ugyanúgy sárba tiporva” az EU-s szabályozást, és kezdődött az egész elölről. Példaként a menekültügyi szabályozást említette a szakértő, amely szerinte 2015 óta „egészen botrányos”, azóta háromszor módosították a rendszert, így a menedékkérőket más és más módon fosztották meg a védelemhez fűződő joguktól.
Nyilvánvalóan rájöttek az EU szintjén arra, hogy ez nem működik; egy tagország újra és újra „brutálisan megszegi” az uniós szabályokat és nem lehet kikényszeríteni vele szemben valódi változást. Az unió eddig arra a koncepcióra alapult, hogy az államok jóhiszeműen járnak el. De ha nem ez a valóság, ha egy ország szándékosan megszegi a jogszabályokat, akkor az uniónak is alkalmazkodnia kell hozzá. Ebben az esetben szerinte az egyetlen hatékony módja a jogszabályok kikényszerítésének, ha olyan szankciókat alkalmaz az unió, amelyek fájnak. Műsorvezetőnk megjegyezte, ez a befagyasztás újabb 3 milliárd eurót érintene menekültügyben, a felsőoktatás, a kutatási szabadság területén és az úgynevezett pedofiltörvénnyel kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy a médiaszabadság is bekerülhet-e ezek közé, Hoffmann Tamás azt válaszolta: bár nem szakértő, úgy gondolja, hogy az elképesztő gazdasági koncentrációt, amit oligarchái segítségével kiépített a kormány, uniós szinten nem lehet megváltoztatni. Viszont azt fel lehet vetni, hogy a médiatanács megválasztása és összetétele nem felel meg a jogállami feltételeknek, és ezen javítsanak. Ez csak spekuláció a részéről – közölte, hozzátéve: minden olyan alapvető kérdés, amely a jogállamisághoz kapcsolódik, felmerülhet a vitában.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2022. december 23., csütörtök 16:45
Riporter: Bolgár György
