Szembe kell szállni Putyinnal - üzent egy republikánus szenátor Trumpnak
2/04/2025 07:08
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Egy nebraskai republikánus kongresszusi képviselő az ízig-vérig liberális New York Times hasábjain szólította fel párttársait és Donald Trump amerikai elnököt, hogy szálljanak szembe Vlagyimir Putyinnal.
A szerző felidézi, hogy 1994-ben, a Szovjetunió feloszlatása után az újonnan függetlenné vált Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aláírta a budapesti memorandumot, amelyben Oroszország kötelezettséget vállalt Ukrajna határainak tiszteletben tartására, cserébe azért, hogy Kijev letett az atomfegyver birtoklásáról. Húsz évvel később az Egyesült Államok és Európa szégyenletes módon eltekintett ettől a kötelezettségvállalásról, amikor Putyin elrendelte a Krím megszállását és bekebelezését. Elmondtak néhány beszédet, elrendeltek egy pár szankciót, de a Nyugat hagyta Putyin leplezetlen agresszióját, és előkészítette a terepet a 2022 februári teljes körű invázióhoz. Ebből következően Don Bacon szerint Amerikának erkölcsi kötelessége, hogy tovább támogassa Ukrajnát, mindaddig, amíg Oroszország nem mutat készséget a tisztességes és igazságos béketárgyalásokra. Ha pedig Ukrajnát arra szólítják fel, hogy tegyen területi engedményt Oroszországnak, akkor az Egyesült Államoknak készen kell állnia arra, hogy fokozott biztonsági segítséget nyújtson, és támogassa az európai vezetésű katonai jelenlétet Ukrajnában – vélekedik a republikánus képviselő.
Szorosabb katonai együttműködésre törekszik Szerbia és a NATO-, valamint EU-tag Magyarország. Katonai paktum formálódik? - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség, amelynek az anyagát átvette egyebek közt a Handelsblatt német gazdasági napilap.
A katonai együttműködés bővítéséről – amibe beleértendő az is, hogy gyakrabban lesznek közös hadgyakorlatok - a magyar és a szerb védelmi miniszter Belgrádban írt alá megállapodást. Aleksandar Vucic elnök a Politika.rs elnevezésű, kormányközeliként számontartott szerb portálon egyenesen azt állította, hogy kétoldalú katonai szövetség, illetve katonai unió megteremtése a cél. Egy 2023-as megállapodás értelmében a két ország hadserege 48 közös tevékenységet folytatott, idén ez a szám 79 lesz.
A dpa kitér arra, hogy a NATO-tag Horvátország és Albánia nemrég katonai együttműködési megállapodást kötött Koszovóval. Belgrád – amely ma sem ismeri el Koszovó függetlenségét - ezt szóvá tette, mondván, az ilyen megállapodás veszélyezteti a térség biztonságát.
És végül arról, hogy Budapesten járt tegnap az új osztrák kormány Európa-ügyi minisztere, a néppárti Claudia Plakolm, aki szerint – mint a bécsi Kronen Zeitung írja – az osztrák-magyar barátság olyannyira mély, hogy az a nézeteltéréseket is elbírja. Plakolm a tudósítás szerint azt hangoztatta, hogy ő személy szerint a szomszédságok és a tagállamok Európájaként fogja fel az Uniót, ezért is vezetett most a hivatalba lépése utáni első külföldi útja éppen a szomszéd Magyarországra. Magyar hivatali partnerével, Bóka Jánossal folytatott megbeszélésén az EU migrációs politikáját illetően eltérő véleményen voltak: az osztrák miniszter szerint a migráció és az integráció voltképpen ugyanannak az éremnek a két oldalát jelenti, vagyis, ha nem szabályozott az EU migrációs politikája, akkor Ausztriában nem lehet megvalósítani a szabályozott integrációt. Amiben egyetértettek Bókával e vonatkozásban, az az, hogy végső soron fel kell számolni az Unióban az illegális migrációt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.04.02., szerda 7.00
Riporter: Kárpáti János