„Köszönjük
Reggeli gyors

Szijjártó: A német politikusok a Kínáról való lecsatlakozásról beszélnek, az autóipar viszont az akkugyárakért lobbizik

29/06/2023 08:23

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Szijjártó Péter a CNBC-nek arról beszélt, hogy Kína lépett az első helyre Magyarország EU-n kívüli kereskedelmi partnerei között, sőt a legnagyobb befektető az országban. Szerinte a születőben lévő elektromosautó-iparág nem működhet Kína nélkül. A lengyelek 93 százaléka, míg a magyaroknak kevesebb mint a fele viszonyul pozitívan az USA-hoz. Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Orbán sárba tiporja Magyarország hírnevét, amikor arról beszél, hogy Ukrajna már nem szuverén ország. Nemzetközi lapszemle.

2023. június 29. Nemzetközi lapszemle/ Csernyánszky Judit 2023.06.29.
05:59
00:00
A lengyeleknél a legmagasabb, 93 százalékos az Egyesült Államok támogatottsága, nagyobb arányban beszélnek pozitívan Amerikáról, mint maguk az amerikaiak – derül ki a neves amerikai Pew Research Center legfrissebb nemzetközi, 24 országot vizsgáló közvéleménykutatásából, amelyről a varsói székhelyű, angol nyelvű The First News portál számolt be röviden. Az Amerikát leginkább pozitívan látó országok között szerepel még Izrael, Dél-Korea, Nigéria, Japán és Kenya. A vizsgált országok között egy volt, ahol kevesebb, mint az emberek fele ítélte meg pozitívan az USA-t: Magyarország, ahol 44 százalék támogatja a nyugati hatalmat. Az adatfelvétel február és május között zajlott, több mint 27 ezer résztvevővel.

A NATO főtitkára Budapesten
 
 Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök 2015. november 19-én Budapesten.
 
 Fotó: MTI/Bruzák Noémi
 

A magyar parlament megint nem szavaz a svédek NATO-tagságának ratifikálásáról, amit ráadásul őszre akar halasztani – számolt be a média szerte a világon, még Idaho állam helyi teleíziója, az ABC 8 is az AP hírügynökség alapján.  Egy éve húzza a magyar parlament a szavazást, és aligha várható, hogy a július közepén esedékes NATO-csúcstalálkozó előtt erre sort kerítene az Orbán-kormány. Köztudott, hogy Törökország, ismét kifogásolta, hogy a stockholmi kormány túlságosan puhány, kesztyűs kézzel bánik azokkal a kurd csoportokkal, akiket Erdogan terroristáknak tekint.

Mennyire kell tiszteletlennek lenni Magyarországgal ahhoz, hogy valaki ilyen cinikusan történelmi mocsokba tiporja a saját hazája hírnevét? – tette fel a kérdést Mihail Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitter-üzenetében reagálva Orbán Viktor a Bildnek adott interjújára – számolt be többek között az ukrán Evropeiska Pravda. A magyar kormányfő a német lapnak többek között arról beszélt, Ukrajna már nem szuverén ország, mert az Egyesült Államok és a nyugati országok segítségétől függ a sorsa. Podoljak üzenetében felhívja Orbán figyelmét arra, hogy 489 napja harcol az ukrán nép a szabadságáért, s ellenáll a történelemkönyvekbe tömeggyilkosként bevonuló orosz elnök Putyin által vezetett posztszovjet, újbirodalmi törekvéseknek. Szerinte felvetődik az is, hogy mennyire tekinthető mindez Orbán saját véleményének, amikor egyrészt nyíltan megkérdőjelezi az európai értékrendet, miközben az orosz propaganda mítoszának bedőlve teljes mértékben követi azt. 

Az amerikai gazdasági tévécsatornának, a CNBC-nek adott interjúban örömmel újságolta Szijjártó Péter, hogy Kína lépett az első helyre Magyarország EU-n kívüli kereskedelmi partnerei között, sőt a legnagyobb befektető az országban. 

A magyar kormány keleti nyitás politikájának meglett a gazdasági haszna – vélte a magyar külügyminiszter. S megmagyarázta, hogyha Magyarországon nem gyártanak akkumulátorokat, akkor az egész uniós autóipar működésképtelenné válhatna a jövőben. S a német autógyártók is nagy bajban lennének. Sorra jelentik be az akkumulátorgyárak telepítését hazánkban. Repdestek a milliárdok, merthogy a tavalyi csaknem 7 milliárd euró értékű külföldi befektetés az idén 14 milliárdra ugrik. Elmondta, a kormány, más nyugati országokkal szemben, nem kockázatként hanem lehetőségként tekint Kínára, ami ugyanakkor nem is hagyható ki az új, elektromosautó-iparág születéséből, működtetéséből. Arról is beszélt, hogy a német autóipari szereplők, amelyek jelen vannak Magyarországon lobbiznak azért, hogy idetelepüljenek a kínai akkumulátorgyártók. Nagy a távolság ezeknek a vezérigazgatóknak a megnyilvánulásai és a német politikusokéi között, akik eközben a Kínáról való "lecsatlakozásról" beszélnek.

A Jevgenyij Prigozsin-féle lázadást – legalábbis a hallottak szerint – másképp ítéli meg, mint a Orbán, mert szerinte ez a régió biztonságpolitikájára hatással lesz. Büszkén említette meg, hogy közvetlen kapcsolatban állt és azonnal értesült a legfrissebb fejleményekről az orosz külügyminiszter és helyettese közvetítésének köszönhetően. Sőt, a belorusz kollégájától azonnal megtudta, milyen megállapodás született Putyin és Prigozsin között.

Ismételgette a lejáratott magyar békevágyat, és leszögezte, nem fognak szakítani Oroszországgal, mert minden orosz energiaforrásra szükség van, az mással nem helyettesíthető. Elítélte az Európai Uniót, mert az az energiaproblémát érzelmi alapon közelíti meg. Pedig két lábbal kellene állni a földön, mint ahogy azt a magyar kormány teszi.

A lapszemlét a fenti lejászóra kattintva hallgathatják meg.