Szijjártó: Nemcsak politikai óhaj az orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztése, de jó üzlet is

Új ablakban

2024. szeptember 30. Nemzetközi lapszemle/ Csernyánszky Judit 2024.09.30.

05:27

00:00

Az új NATO-főtitkár jó kapcsolatot ápolt Trumppal, ami még jól jöhet

Október 1-én foglalja el Mark Rutte hivatalát a NATO brüsszeli székhelyén, váltva Jen Stoltenberg főtitkárt.

A Deutsche Welle diplomáciai kiskátét ad a volt holland kormányfőről, akinek megválasztását kifejezetten támogatta Joe Biden. Emmanuel Macronnak már nem volt ilyen jó véleménye róla, „M.Non”-nak is nevezték, mert a francia elnök terveivel rendre nem tudott egyetérteni. Viszont jó viszonyban volt Olaf Scholz német kancellárral, és még Giorgia Meloni, olasz kormányfővel is, akivel együtt kezdeményezte a menekültek EU-n-kívüli, harmadik országba küldésének tervét.

Orbán Viktorral korántsem ez a helyzet. Végül azért fogadta el Rutte jelölését, mert utóbbi megértette, hogy Orbán nem fogja Ukrajnát semmilyen formában támogatni, mint NATO-n kívüli országot. Viszonyuk akkor mérgesedett el, amikor 2021-ben Orbánék keresztülerőszakolták az LMBTQ közösségeket támadó törvényüket, s ekkor a liberális holland miniszterelnök azt merte mondani: ha nem tetszik Orbánnak az EU-s jogrend, nyugodtan vegye a kalapját, távozzon az Unióból.

 

Mark Rutte2021. december 21-én Hágában. Fotó:MTI/EPA-ANP/Sem Van Der Wal

 

Rutte ahhoz képest, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikáját ellenezte, elnöksége idején meglehetősen jó kapcsolatot alakított ki vele, a 45. amerikai elnök még a barátjának is hívta. Egyébként épp azért ragasztották rá a Teflon Mark gúnynevet, mert kifejezetten jól tud alkalmazkodni a rossz helyzetekhez is. És állja a sarat. Amennyiben Trump kerülne ismét a Fehér Házba, az sem jelent majd nagy kihívást a számára. Mivel koalíciós kormányzásban sikereket tud felmutatni, feltehetően a 32 tagállam összetartása sem okoz majd nagyobb fejfájást neki. Ami nehézséget okozhat, véli a DW, hogy nem tud majd bebiciklizni a munkahelyére, ahogy ezt tette miniszterelnökként.

A Béke Barátai találkoztak New Yorkban, béketervüke épp csak Ukrajnát nem avatták be

Magyarország is részt vett New Yorkban a Béke Barátai alapítványi konferencián, amelyet Kína és Brazília szervezett, 15 ország támogatásával – számol be erről az Ukrainszkaja Pravda. A jelenlévők között volt Törökország, Kazahsztán, Kenya, Zambia és Szaúd-Arábia is.

A résztvevők hatpontos béketervben egyeznek meg, amelynek lényege, hogy további emberéletek megmentése érdekében a hadakozó feleknek azonnal a tárgyalóasztalhoz kell ülni és megegyezni. Kína szerint már 110 országot sikerült meggyőzni ennek a béketervnek a helyességéről. Ukrajna viszont tiltakozik. Egyrészt nem avatták be őket a béketervbe, másrészt éppen ezért a kezdeményezést destruktívnak tartja Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint ez csupán egy politikai álláspont, és nem több.

Josef Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kifogásolta a magyar kormány részvételét ezen a konferencián, mivel az uniós álláspont ezzel ellentétes – számolt be többek között az Ukrán Nemzeti Hírszolgálat. Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajnát honvédő harcában. Borrell a kínai-brazil béketervet úgy látja, mintha Ukrajnát a megadásra akarnák felszólítani. Így fogalmazott: vannak tagállamok, nem sok, igazából csak egy az EU-ban, amelyik nem tekinthető a legbefolyásosabb tagállamnak, de amikor a békéről beszél, az olyan, mintha a megadásról, a feladásról beszélne. Ezt a kifejezést persze nem használják, de egyértelműen arra utalnak. A békéről teljesen más elképzelésük van, mint Zelenszkij elnöknek. Ez a bizonyos béketerv-szemlélet Borell szerint – bármennyire szeretnék a benne résztvevők – nem fogja megfertőzni az uniós tagállamokat.

Szijjártó Péter szerint jó üzlet, hogy az oroszokkal szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat

Magyarország az eddigieknél is szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlésén, amit a török nemzeti hírügynökség, az Anadolu Ajansi is részletesen ismertetett. Ugyan mi nem szeretjük a szankciók bevezetését, de vannak olyan európai szabályok, amikhez tartani illik magunkat, s úgy akarjuk még tovább mélyíteni kapcsolatainkat Oroszországgal, hogy azok ne essenek a szankciók hatálya alá – fogalmazott az orosz TASZSZ hírügynökségnek a magyar külügyminiszter. Ennek fontos állomása volt az előző héten tartott orosz-magyar gazdasági fórum, amelyen 173 vállalkozó vett részt a kitűzött cél érdekében. Számomra – mint mondta Szijjártó – „ez azt bizonyítja, hogy nemcsak politikai óhaj a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, de biznisz, jó üzlet is”. Elismételte azt is, amit egyébként sok szakértő cáfol folyamatosan, hogy a szankciók nem hoztak semmilyen eredményt, illetve azt, hogy az európai gazdaságoknak több kárt okoztak, mint Oroszországnak.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.