Szinte nincs szülő, akinek tetszik, ahogy a kormányzat az iskolaérettségről gondolkodik

Általános a szülők körében az elégedetlenség az idén hatályba lépett iskolaérettségi szabályozás miatt, a gyermekük révén érintettek szinte mindegyike elutasítja azt – mondta a Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője. A civil egyesület tagja hangsúlyozta, felmérésük szerint a szülők 98 százaléka jobbnak tartja a régi rendszert, amelyben az óvodapedagógussal közösen dönthettek arról, menjen-e gyermekük hatévesen iskolába, vagy várjon vele még egy évet. A maradék 2 százalék nem nyilvánított véleményt, vagyis még ennyien sem mondták azt, hogy jobb az új szisztéma.

A korábbi lehetőséget a köznevelési törvény tavaly nyáron elfogadott módosítása szüntette meg, amely kimondja, azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük, valamint azt is rögzíti, hogy 2020. január elsejétől már nem a szülők és az óvoda vezetői, hanem az Oktatási Hivatal dönti el, kaphatnak-e halasztást. Idén, ha egy szülő úgy ítélte meg, gyermekének jobb lenne egy évvel később kezdenie az iskolát, kérvénnyel kellett fordulnia az Oktatási Hivatalhoz. A hvg.hu-t az Oktatási Hivatal június végén arról tájékoztatta, hogy összesen 10 874 kérelem érkezett hozzájuk, és döntésük alapján 9775 gyermek maradhat idén is óvodában, vagyis a beadványok 90 százalékát pozitívan bírálták el.

Miklós György szerint azonban a szülők elutasító véleménye független attól, hogy megkapták-e a kért halasztást vagy sem, az is azt mondja, hogy rossz az új rendszer, akinek a gyermeke várhat még egy évet az iskolával. Mindenki úgy véli, jogfosztás történt azzal, hogy már nem azok dönthetnek a kérdésben, akik ismerik a gyermeket és felelősséget vállalnak érte, hanem az Oktatási Hivatal, illetve egy szakértői bizottság, amely talán ha néhány órára látja a hatévest, és nem ismeri alaposan sem őt, sem a problémáit. Az érintett szülők tehát nagyon nagy visszalépésnek érzik a történteket.

A szakszolgálati vizsgálatokról szerzett tapasztalatok amúgy a szülői visszajelzések alapján nagyon vegyesek. Egyes helyeken nagyon komolyan veszik az eljárást, órákat szánnak rá és részletesen meghallgatják a szülőket, máshol azonban a szakszolgálat csak egy rövid, értelmi képességeket felmérő tesztet végeztet, ami alapján aztán meg is születik a döntés, holott nagyon sok esetben nem a gyerek értelmi képességével van baj, hanem a szociális, érzelmi érettségével. És olyan szakszolgálat is van, amely lényegében meg sem hallgatja a szülőt.

Nagyon esetleges tehát ki, hová, milyen helyre kerül az elbíráláskor, ráadásul úgy, hogy minderre a szülőnek semmi ráhatása nincs, ami szintén komoly problémát okoz. Ha valakinek pechje van, és elutasítják a kérelmét, akkor vajmi kevés esélye van a jogorvoslatra. Bírósághoz fordulhat ugyan, de a tapasztalatok szerint ott az esetek nagy többségében csak formálisan nézik át a beadványt – tette hozzá a Szülői Hang Közösség képviselője.

A civil egyesület 50 pontban szedte össze, mi a problémája az iskolaérettségi törvénnyel.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!