Tálas: Egy erős közép-európai sáv véd majd az oroszoktól
22/12/2022 12:17
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az Egyesült Államok beleállt, és brutálisan nagy támogatást ad Ukrajnának közben pedig a legmodernebb rakétáival is ellátja. Miért érdeke egy erős, jól felfegyverzett Kelet-Közép-Európa az USA-nak, és hol van ebben a történetben Magyarország? Az európai polgárok meg fogják érteni, hogy a mostani átmeneti nehézségek azért vannak, hogy ne térjen vissza az a hidegháborús logika, hogy a nagyhatalmaknak érdekszféráik vannak, mert abban Európa eszköztelen, mondta a Reggeli személyben Tálas Péter hadászati szakértő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba látogatott, ahol fogadta az amerikai elnök, és arról állapodtak meg, hogy Ukrajna Patriot rakétákat kap. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója a Reggeli személyben történelmi eseménynek nevezte a látogatást. Zelenszkijnek már a háború kitörésekor, február 25-én már volt egy meghívása az USA-ba, akkor kimenekítették volna Kijevből, de azt mondta, nem fuvarra, hanem lőszerre van szüksége", majd 300 nap után oda ment.
Az ukrán elnöknek a háború kitörése óta az első külföldi útja Amerikába vezetett. "Nagyon el vannak kötelezve, hogy ellenálljanak és legyőzzék az oroszokat. És az USA is nagyon elkötelezett amellett, hogy ezt a poszthegemoniális konfliktust visszautasítsa" - mondta a szakértő aki szerint erre minden oka megvan az amerikaiaknak, hiszen ha az oroszok győznek, egyre több olyan ország lesz, ami elkezdi "kóstolgatni az Egyesült Államokat itt, ott, amott". Ennek elkerülése érdekében addig támogatják az ukránokat, amíg az oroszokat annyira le nem gyengítik, hogy ne tudjanak újabb háborút indítani.
A patriot rakétákról szóló megállapodásnak Tálas szerint az a jelentősége, hogy ez a legmodernebb technológia, ezt kapják a szövetségesek, ami - hangsúlyozta ismét Tálas - nagyon erős elkötelezettséget jelent. Tálas Péter elmondta, hogy minél kompatibilisebb egymással két ország hadserege, annál közelebb érzik magukhoz a másikat. Amerika szerint tehát egy nagyon erős és jól felfegyverzett Ukrajnára van szükség Kelet-Közép-Európában. Ezt érzékeltetjük: az idén 22-23 milliárd dollárt fordított az USA Ukrajna megsegítésére, jövőre ennek a dupláját, 45 milliárd dollárt szán erre.
És nem csak Ukrajna erősödik, hiszen ott vannak a NATO "héjái": a lengyelek, a baltiak, továbbá az oroszok elleni támadástól tartva a svédek 200 év semlegességet feladva csatlakoznak a NATO-hoz, a finnek pedig a második világháború óta tartó függetlenségüket, és Tálas szerint idevehetjük a románokat is: ebben a sávban, beleértve Magyarországot is, nagyon erős hadsereget akarnak felépíteni. A NATO számára olyan elrettentő politika, amit a madridi csúcson kitűztek maguk elé, aminek megteremtése után "lesz egy nagyon erős transzatlanti elköteleződésű Kelet-Közép-Európa, akiket a Biden és a republikánus kormányzat is majd támogatni fog".
De mi a helyzet Európával? A franciák például rakétákat küldenek Ukrajnának, miközben a francia elnök Emmanuel Macron kijelentette, hogy Európának stratégiailag függetlennek kellene maradnia, és nem szabadna ennyire függenie a NATO-tól. Tálas szerint "a kettős beszédekből az látszik, hogy Európa egy része nem annyira lelkes ezért a háborúért. Az EU ugyanis katonailag erősen függ az USA-tól, önmagában Európa nem katonai nagyhatalom, katonai erőt nem is tud kivetíteni az unión kívülre. "Mert 27-en vagyunk és 28 dolgot akarunk, és ha az a kérdés, hogy hol háborúzzon Európa, a franciák szerint Afrikában, a magyarok a határokat akarja őrizni, a németek pedig területvédelmet akarnak" - mondta a szakember, aki szerint ha esetleg a nagyhatalmak háborúzni kezdenének egymással, "az EU-nak nem lesz lap a kezében".
Ettől még nem teljesen eszköztelen az Európai Unió, mondta Tálas Péter. Ezzel kapcsolatban beszélt a NATO 3-as cikkelyéről, amely a tagországok haderőfejlesztéséről szól.
Arról is beszélt, hogy Kína erőteljes támogatást ad az oroszoknak, ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy az egyik legnagyobb kínai szállítmányozó cég bejelentette, a szankciók miatt nem fog oroszoknak olajat szállítani, mert akkor szankcióban részt vevő országok megrendeléseitől esnének el.
Orbán Viktor szerint a szankciókkal Európa tüdőn meg lábon lőtte magát. Tálas szerint azonban az európai bírják a gazdasági nehézségeket, sőt ha megértik, hogy miért zajlik az egész történet, akkor vállalni fogják az átmeneti kellemetlenségeket.
Tálas szerint azt kell megérteni, hogy ha visszatér az a világ, amelyben a nagyhatalmak érdekszférái mentén osztják fel a világot, abban az osztozkodásban Európa nem vesz majd részt, mert nincs hozzá ereje. Az érdekszférapolitika azt jelenti, hogy katonai és erővel fenyegetéssel kényszerítenek rá országokat, hogy azt csináljanak, amit az erős mond nekik, figyelmeztetett a szakember.
Ez a rendszer a hidegháború befejezésével megváltozott, azután diplomáciai, gazdasági eszközökkel, esetleg pénzzel, vagy vonzó modellértékű berendezkedéssel lehet ösztönözni. "Oroszország azért háborúzik, mert más eszközökkel nem tudta Ukrajnát megszerezni".
A háború most a gyengék érdekérvényesítése, jelentette ki Tálas, aki szerint ha visszatérünk ehhez a politikához, abban Európának nem lesz játéktere. A közvélemény szerinte ezt belátja, és érdemes vállalni az átmeneti kellemetlenségeket, hogy ezzel a függőséget, a régi rend visszatérését megakadályozza.
A szakember arról is beszélt, hogy szerinte miért van a mostani gazdasági válság. Ugyanis azt nem kizárólag a háború és a szankciók okozzák. A lejátszóra kattintva meghallgathatja, mit mondott erről Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója a Reggeli személyben.