Tíz százalék fogékony a szélsőjobbos üzenetekre

A szélsőjobboldali szervezetek a 2010-es években nagyjából eltűntek a nyilvánosság radarjáról, de most visszatértek és egyre több akciót szerveznek. A Political Capital azt vizsgálta, hogy ennek mi az oka a szélsőjobbos szereplők körében és milyen befolyása van a pártpolitikának erre a szcénára.

Az 24.hu-n megjelent elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Fidesz mozgása, főleg 2015 után, amikor radikális jobboldali, akár szélsőjobb irányba ment el a menekültválság óta, a Jobbik pedig középre húzódott, nagy hatással volt a szélsőjobboldali szervezetekre.

Közölte: a Fidesz nagyon gyakran átvesz témákat a szélsőjobbtól, ez korábban is így volt a Jobbik esetében, most pedig a Mi Hazánknál, a legutóbbi kettő a kormánysajtóban „börtönbiznisz”, a rabok kártérítése, és az iskolai szegregáció erősítése, ezek a Mi Hazánk 2019-es európai parlamenti választási programjában is szerepeltek.

Van egy olyan választói réteg, amely igényli ezeket az üzeneteket, ez méréseik szerint körülbelül 10 százalékra, vagy kicsit kevesebb mint 10 százalékra tehető a magyar társadalomban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ők szélsőjobbos pártokra szavaznak mind, hiszen a Fidesztől is lehet ilyen jellegű üzeneteket hallani – mondta az elemző.

Hunyadi Bulcsú beszélt arról is, hogy a Fidesznél 2015 óta egyre erősebbek olyan üzenetek a migrációval, Soros Györggyel kapcsolatban vagy akár az EU-ellenesség terén, amelyek a szélsőjobboldalon is hallhatóak. Az, hogy a Fidesz ezeket beemeli a mainstream nyilvánosságba, erősítheti az ilyen nézetek elfogadottságát a választók körében.

Érdekes megfigyelni, hogy a közmédia és a KESMA-hoz tartozó médiumok milyen látványosan szerepeltetik a Mi Hazánk politikusait, különösen Toroczkai László elnököt. Ezzel összefüggésben korábban Budaházy György szélsőjobboldali aktivista egyenesen arról beszélt, hogy a Mi Hazánk a Fidesz érdekei szerint jött létre és működik.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Klubrádió