Több arcúságról, provokatív kérdésekről, bornírtságról – Interjú Závada Pállal, akinek Pernye és fű címmel jelent meg új könyve
16/10/2024 21:12
| Szerző: Váradi Júlia/Klubrádió
| Szerkesztő: Wilk Valentin
Az új Závada-könyvben dokumentumfilmet készítenek, ami 1949-50-es kulákperekről szól. A perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlan embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott. A könyvről Váradi Juli Závada Pállal beszélgetett.
Megjelent Závada Pál új könyve. A Pernye és fű című könyv régióink traumáit dolgozza fel, nem először – Váradi Júlia riporter a Dobszerdában a szerzővel beszélgetett.
Aki mindenekelőtt elmondta: a történetében egy dokumentumfilm készül 1949-50-ben végbement perek nyomán. Ezekben a perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlanul kuláknak besorolt embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott.
Závada tisztázta az is, hogy valóságos interjúkat használt, amelyeket ő készített Sípos András rendezővel még 1987-88-ban egy valóságos filmhez, amelynek a Statárium volt a címe.
A szerző fiktív történetet írt, fiktív alkotókkal, helyszínekkel. Részben az ötvenes, részben a 80-as évekről szól. Korábbi munkáihoz hasonlóan itt is feldolgozatlan emberi történeteket igyekezett a felszínre hozni. Köztük egy vérbíróét, aki öt-nyolc évvel korábban mások és a saját életét mentette a zsidótörvények hatálya alá tartozó üldözöttként, akit bizonyos tekintetben akár hősnek is tekinthetünk. Nézőpont kérdése, hogy éppen ki mikor milyennek látja őt. Ilyenkor kérdés, hogy az ilyen figuráknak mi volt az előélete, kit mi vitt oda, hogy aztán, például vérbíró legyen. A könyv egyik legfontosabb mondanivalója, hogy a dolgoknak több oldaluk van, nem lehet ítélkezni, másképp: a történetek bonyolultabbak, mint ahogy az ember első ránézésre gondolná – értett egyet riporter és szerző, aki az előbbi kérésére és a tájékozatlanabbak okulására azt is tisztázta, szerinte kiket tartottak akkortájt kuláknak. Elmesélte továbbá, mit tekintettek e vizsgált korban statáriális bűntetteknek.
Tényirodalmat egyetemista korában kezdett el írni – vallotta meg az író a riporter érdeklődésére. Interjúk írásával kezdte, ezekből sokat tanult. Az írás tapasztalatai a feltárás tapasztalataival szorosan összefonódtak, és nem tudja ezeket különválasztani – árulta el Závada, aki gyerekkoráról mesélve feildézte, hogy apai nagyanyját is letartóztatták: azzal vádolták meg, hogy avas zsírt adott be a TSZ-be. Ez azonban csak jóval utóbb derült ki, mert a nagyanyja erről sosem beszélt, annyira szégyellte.
A könyvben 1956 is szóba kerül – osztotta meg a hallgatókkal Závada Pál ugyancsak. Konkrétabban: könyve Andor nevű szereplője a történet egy pontján azt mondja: képzeljétek el, amikor 1956-ot kötelező lesz ünnepelni. Az milyen borzasztó lesz – jegyzi meg Andor.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
l2024. október16., szerda 20.00
riporter: Váradi Júlia