Tóta W.: Nem kalandozó magyarokról, Orbán vejéről szólt a cikk

Elmarasztalta Tóta W. Árpád publicistát a Kúria; a HVG újságírója egy 2018-as cikkében a »büdös magyar migránsok« és a »magyar banditák« kifejezéseket használta, és ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. A HVG-nek 400 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie két felperesnek, és el kell távolítania a cikkből a kérdéses szövegrészeket. A két magánszemélyt a volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselte az ügyben, amelyben első fokon ugyanez az ítélet született, másodfokon Tótáéknak adtak igazat, viszont a Kúria az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. 

A Café Péntekben Váradi Júlia kollégánk kérdezte Tóta W. Árpádot, aki, mint mondta, elolvasta az ítéletet, és tragikusnak tartja, hogy milyen állapotban van Magyaroszágon a szövegértés, „vagy ha nem a szövegértés a hibás, akkor valami más”. Két magánszemélyről van szó, nem politikusok, nem közszereplők a feljelentők, de úgy tűnik, hogy magukra vették a cikkben foglaltakat. Migráns magyarok, banditák alatt egyébként a kalandozó magyarokról írt, akik több mint ezer évvel ezelőtt dúlták Európát, ezzel együtt vette magára a két felperes – tette hozzá az újságíró.

Szerinte az ítéletben súlyos félreértések vannak, és nem is csak az érdemi részben. Ahogy próbálják összefoglalni, abból az derül ki, hogy nem ment át a mondandója. Természetesen azt is lehet tudni, hogy milyen az, amikor valaki nem akarja érteni. Például egy helyen azt írják, hogy ő maga jut el a jogállamiság kritikájáig, és szerinte az olvasók száz százaléka értette, hogy Orbán Viktor jogállamiság-felfogásáról van szó, azt kritizálja. De mindig van a közönségben egy-egy delikvens, aki karikás egyesre teljesít, és szomorú, hogy ők most a Kúrián ülnek.

Tóta W. Árpád hangsúlyozta: a cikk maga nem kifejezetten a kalandozó magyarokról szól, hanem Tiborcz István, Orbán Viktor vejének ügyeiről, aki az EU csalásellenes hivatala, az OLAF szerint bűnszövetkezetben követett el csalást, de ezt itthon nem is vizsgálták „bűncselekmény hiányában”. Erre használta allegóriaként a kalandozókat, akiket szintén nem büntettek meg idehaza, miután elrabolták az európaiak pénzét.

Azt mondta: az ítélet logikailag kártyavárként omlik össze; megállapítják, hogy a magyar migráns kifejezéssel a szerző a kormány kommunikációját figurázza ki, viszont a „büdös” jelző a Kúria szerint már súlyosan sértő, és az szerinte valamiért nem a kormány kommunikációjára vonatkozik, hanem szó szerint a mai magyarságra, pedig abban a mondatban van, ugyanott, a migráns mellett. Ez csak akkor fordulhat elő, ha valaki nagyon ki akarja hozni lesre a dolgot, „de azt se zárjuk ki, hogy teljesen retardált” – fogalmazott.

Azt mondta: mindenkinek köszöni, aki gyűjtéssel, adománnyal jelentkezett, ha támogatást szeretnének nyújtani, azt előfizetéssel teheti meg. Az még nem dőlt el, hogy mennek-e tovább az Alkotmánybíróságig. A HVG az alperes, és nem marasztalta el a szerzőt az ügy miatt, mert mint fogalmazott, lámpással kell keresni azokat az embereket, akik ezt úgy értik, mint a bíróság. Ők általában a hátsó padban ülnek és egész órán kenyérgalacsint dobálnak, aztán amikor a tanár kérdezi őket, azt se tudják, hogy fiúk-e vagy lányok. Arra a kérdésre, hogy visszavesz-e ezután publicisztikáiban, Tóta W. közölte: szomorú lenne, ha a hátsó padban ülőkhöz kellene igazodni.

Azt is mondta: ezzel megtisztelő társaságba került magyar irodalom legnagyobbjai álltak nemzet- vagy vallásgyalázás vádjával a bíróság előtt. A magyar nemzet megsértése az irodalmunk, kultúránk, magyarságunk jelentős építőköve. Ady Endre a legjobb példa, de Illyéstől Radnótin át József Attiláig sok mindenkit megtaláltak hasonlóért – tette hozzá.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Tóta W. Árpád / Facebook