Trencsényi: "Úriemberes rasszizmus" volt, amit Gulyás Gergely a cigány gyerekekről mondott

Az iskolai kompetenciafelmérések lesújtóan rossz eredményeiről szóló kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt válaszolta a csütörtöki kormányinfón: „nyilvánvaló, hogy iskolaügyben továbbra is integrációs nehézségek vannak. Ott, ahol a cigány gyermekek aránya nagyon magas, ott sokkal erősebben jelentkeznek ezek a problémák”.

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke az Esti gyorsban úgy fogalmazott: ez „úriemberes rasszizmus volt”, ahogy azt megszoktuk. Örüljünk, hogy csak ennyi és nem ennél durvább – tette hozzá némi keserű iróniával.

Elmondta: rá lehet tolni a felelősséget ezekre az etnikai sztereotípiákra. Tagadhatatlan, hogy a hátrányos helyzetű régiókban, szegregátumokban, ahol a kultúrához, munkahelyekhez, egészségügyhöz is sokkal rosszabb a hozzáférés, az iskolák teljesítménye gyengébb, mint a középosztályi, nagyvárosi iskolákban. De ez nem magyarázható valamiféle etnikai átokkal, hanem sokkal inkább az említett környezettel.

Úgy folytatta: rosszak a működési keretek, az oktatási rendszer krízise teljesítmény-visszatartásra kényszeríti a tanárok jelentős részét, és ezekben az iskolákban a tanulók sem látják azt a jövőképet, hogy ha többet tanulnak, az az ő előrehaladásukat, társadalmi mobilitásukat, a szegregátumból kitörésüket segítené. Tehát demotiváltak azok a diákok, akik nem azt a „jövőlátomást” hozzák otthonról, hogy majd ők 480 ponttal bejutnak a közgazdaságtudományi egyetemre. Ezekből a komponensekből áll össze az, hogy a kompetenciaméréseken rosszak az eredmények – összegezte a szakértő.

Jelezte: egy közép-európai országban reális elvárás (lenne), hogy vannak otthon könyvek, van könyvtár a településen, nem fojtják meg a független színházi kezdeményezéseket költségvetési megvonással, tehát van olyan kulturális közeg, amely a szakadt focilabdán kívül mást is kínál a gyerekeknek szabadidejükben. Érdekesebb, kíváncsiságot felkeltő olvasmányok és motiváltabb pedagógusok is kellenének ahhoz, hogy a gyerekek is jobban motiváltak legyenek – tette hozzá.

Ercse Kriszta kutatásait említve beszélt arról is, hogy az egyházi iskolák mesterséges szaporítása semmi mást nem szolgál, mint a középosztály leválasztását a középosztálynál rosszabb életminőségű csoportokról, és erre van hajlandóság a szülők egy részében is, mert egyszerűen fogalmazva „jobb padtársat” szeretne a gyerekének. Csakhogy a padtársakat lehetne jobbá tenni pedagógiai eszközrendszerrel és az említett infrastrukturális településfejlesztéssel, hogy az említett családok emberhez méltó körülmények között nevelhessék a gyerekeiket – mondta.

Trencsényi László szerint nálunk megcsúfolták a nemzeti alaptantervet, és nem közös nemzeti minimumot jelent, hanem „valami közös ideológiai ködöt, megpakolva ismeretekkel és hipokrita érzelmekkel”, ez jelenik meg elvárásként, ami teljesíthetetlen. „Ha magára hagyjuk az iskolát, és nem gondolkodunk a gyerekeket, ifjúságot kiszolgáló teljes intézményrendszerben, akkor ez a nemzeti műveltségi minimum konszenzusa csorbát szenved” – fogalmazott.

A teljes beszélgetést, amelyben szó volt a tervezett rövidebb nyári szünetről is, a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás