Trump minden szükségeset megtesz majd a béke megteremtéséért, de vannak feltételei, mondja a szóvivője
18/12/2024 05:59
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Az európai országoknak teljesíteniük kell védelmi kötelezettségeiket, és növelniük kell hozzájárulásuk arányát az e konfliktussal járó terhek viseléséhez – mondta a Newsweeknek Karoline Leavitt, a Trump-elnökséget előkészítő csapat szóvivője. Nemzetközi lapszemle.
Ukrajnának területek feladásával kellene elérnie a békét – ez a tétel mind gyakrabban hangzik el elemzők és politikai szereplők részéről, nagyrészt olyanoktól, akik várakozással tekintenek Donald Trump jövő januári hivatalba lépése elé. A Newsweek amerikai magazin most arra figyelt fel, hogy Peter Pellegrini szlovák államfő az állami tévének és rádiónak adott minapi nyilatkozatában kijelentette: „ami a békét illeti, úgy gondolom, hogy realistának kell maradnunk. Aligha akad Európában olyan ésszerűen gondolkodó ember, aki ma azt hiszi, hogy a béke elérhető Ukrajna valamilyen részleges területi vesztesége nélkül.” Idézet vége. A Newsweek ehhez – a Reuters hírügynökségre hivatkozva - hozzáteszi: Trump tanácsadói jórészt olyan lehetséges béketerveket vázolnak, amelyek hasonlóak Pellegrini megérzéseihez, azzal kiegészítve, hogy Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozásról is le kellene mondania. Korábban, októberben egyébként a szlovák köztársasági elnök is úgy foglalt állást, hogy Ukrajna azonnali, háború idején történő NATO-belépése nem reális elképzelés.
Karoline Leavitt, a Trump-elnökséget előkészítő csapat szóvivője a Newsweek érdeklődésére kifejtette, hogy kiemelt prioritást élvez az orosz-ukrán háború tárgyalásos úton történő békés megoldásának az elősegítése. Ehhez hozzátette: „az európai országoknak teljesíteniük kell védelmi kötelezettségeiket, és növelniük kell hozzájárulásuk arányát az e konfliktussal járó terhek viseléséhez. Az Egyesült Államok jelentősen többet fizetett, ami nem tisztességes dolog az adófizetőinkkel szemben” – fogalmazott a szóvivő, és azt állította, hogy Trump minden szükségest megtesz majd a béke megteremtése, valamint a világporondon az amerikai erő és elrettentés helyreállítása érdekében.
Na most, akárhogyan is olvasom ezt a szöveget, az semmiképpen sem következik belőle, amit Orbán Viktor korábban állított, miszerint a 24 órán belüli trumpi béketeremtés abból áll majd, hogy Ukrajna többé egy centet sem kap. Éppen ellenkezőleg: a megválasztott elnök azt várja a szövetségesektől, hogy az eddiginél nagyobb arányban vállalják e konfliktus terheit. Ehhez az elváráshoz a Newsweek mintegy illusztrációt nyújt, amikor emlékeztet arra: az Ukrajna elleni 2022 februári orosz inváziót követően, a háború első 19 hónapja alatt Szlovákia jelentős, mintegy 700 millió dollár értékű közvetlen katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Ez a támogatás azonban időközben elenyészett: Robert Fico miniszterelnök tavaly ígéretet tett az Ukrajnába irányuló katonai támogatás leállítására, 2023 novemberében pedig a szlovák kormány elutasított egy Kijevnek szánt, 43 millió dollár értékű támogatási csomagot. Mindez, a nagyobb európai hozzájárulásra vonatkozó trumpi igények fényében a legkevésbé sem minősül a támogatást megtagadó úgynevezett békepártiság iránti elismerésnek.
Most nézzük a földgáztémát, vagyis azt, hogy az orosz-ukrán földgáztovábbítási szerződés ez év végi lejárta után miként érkezhet továbbra is orosz gáz Ukrajnán keresztül a közép-európai térségbe. A Politico beszámol arról, hogy ez ügyben magyar, szlovák, osztrák és olasz gázellátással foglalkozó nagyvállalatok, hálózatműködtetők, illetve ipari fogyasztók levélben kérték Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a közreműködését, Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán kormányfővel. A portál azonban úgy tudja, hogy ami Brüsszelt illeti, a Bizottságnak továbbra is az az álláspontja, hogy az eddig Ukrajnán keresztül érkező forrás elapadása nem járna súlyos ellátási következményekkel. Ismerteti a Politico Szerhij Makogon ukrán energiaügyi szakértő véleményét, aki szerint egyedül Moldovára nézve lennének súlyosak a következmények, mert az országnak az olcsó orosz gázt szállító vezetéken kívül nincs kiépített alternatív gázbeszerzési infrastruktúrája.
Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Rundschau azt a kérdést veti fel, hogy vajon fegyverként akarja-e alkalmazni Vlagyimir Putyin a gázellátás kérdését Moldovával szemben. Az ország áramfogyasztásának mintegy 70 százalékát abban a kuciurgani erőműben állítják elő, amely a Gazpromtól kapott gázzal működik, csak éppen azon a Dnyeszteren túli területen – Transznyisztriában – található, amely Moldovához tartozik ugyan, de egyfajta félautonómiát élvez, és területén orosz katonaság tartózkodik.
Végül arról, hogy a bécsi Die Pressében az osztrák kormányzat eddigi, Bukaresttel és Szófiával szemben blokádot alkalmazó politikáját keményen ostorozó vendégkommentár jelent meg Amos Michael Friedländer közgazdásznak, a Nomura Kelet-Európát kutató intézete a volt vezetőjének a tollából. A szerző szerint jelentős károkat okozott, hogy Ausztria eddig gátolta Románia és Bulgária csatlakozását az elvben akadálytalan belső határátlépést biztosító schengeni övezethez. A két éven át folytatott, most végre feladott blokkolás Friedländer olvasatában gazdasági értelemben költségesnek bizonyult mind osztrák szemszögből, mind a két érintett ország számára, külpolitikai értelemben pedig ártott Ausztria nemzetközi tekintélyének, valamint felszította az Európa-ellenes érzelmeket Romániában és Bulgáriában. Karl Nehammer kancellár kormánya ezzel közvetlenül Vlagyimir Putyin kezére játszott – állítja az elemző, és hozzáteszi: ráadásul mindennek nem volt meg a belpolitikai hozadéka sem, hiszen nem tudta megerősíteni a jobbközép Néppártot a szélsőjobboldali Szabadságpárttal szemben.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.18., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János
