Tüntetés a határnál – Hiába fogadják meg Orbán tanácsát

Rendhagyó akció zajlott csütörtökön a magyar-szerb határon csütörtök délután, amikor pár száz ember tüntetni kezdett, hogy beadhassa menedékkérelmét a magyar hatóságoknak. A demonstráció előzménye sajtóhírek szerint az volt, hogy a menekültek között elterjedt, megnyílik a magyar határ a kérvényezők számára. A Szabadkáról és a környékről érkezőknek, akik feltorlódtak az ideiglenesen lezárt határátkelőnél , csalódniuk kellett, ezért kezdtek tüntetésbe. Bár készültek rá, hogy az éjszakát is magyar határkapu előtt töltik, végül a szerb hatóság, ahogy az Index beszámolt róla, péntek hajnalban buszokkal elszállították őket a helyszínről.

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa szerint ezeknek az embereknek korábban sem volt sok esélye, hogy célba érjenek, de az utóbbi hónapokban még annál is kilátástalanabbá vált a helyzetük.

5, 1, 0

2017 tavasza óta már csak a két, hírhedtnek is mondható tranzitzónában lehet menedékkérelmet beadni Magyarországon, a déli határon. Ezzel együtt a magyar hatóságok folyamatosan csökkentették a beadható menekültkérelmek számát. Kezdetben ez napi öt fő volt tranzitzónánként, aztán napi egy fő lett, az elmúlt két hónapban pedig alig volt beengedés, a tompai tranzitzónába tavaly december óta egyetlen menedékkérő sem mehetett be.

Már a napi egy fős kvóta is csak arra volt jó, hogy a kormány azt mondhassa, egyáltalán létezik magyar menekültügyi rendszer. És még ebben az esetben sem elbírálásról, csupán arról volt szó, hogy az a napi egy-egy ember beadhatta a menedékkérelmét. Ráadásul már a napi egy-egy fő sem volt igaz a tavalyi évre, amikor a nagyjából kétszázötven munkanapon összesen 394 embert engedtek be a két tranzitzónákba – tette hozzá.

A kör bezárult

El lehet képzelni, hogy amikor valaki éveket vár arra, hogy – amint a miniszterelnök mondja, kopogtatva, a magyar szabályokat betartva – beadhassa végre a menedékkérelmét, mit érez, amikor azt látja, a magyar hatóságok valamilyen érthetetlen okból lezárják a határt. Segíthet megérteni a helyzet az is, ha belegondolunk, hogy ezek az emberek általában rettenetes körülmények között tengődnek a határ túloldalán, gyerekek, nők, idősek és betegek is. A Kelebiánál tüntető tömeg is meglehetősen vegyes volt ilyen szempontból.

Tehát, amikor a magyar kormány azt mondja, hogy tessék betartani a törvényeket, és a tranzitzónában beadni a menedékkérelmet, majd egyetlen embert sem engednek be a törvényben kijelölt helyre, akkor a kör bezárult. Ráadásul a szerbiai menekülttáborok megteltek, és sokan a közeli erdőkben próbálnak túlélni, várva sorsuk jobbra fordulását, miközben semmilyen érdemi eljárás nem zajlik az ügyükben. Ennek fényében érdemes nézegetni a kelebiai határátkelőnél összegyűltekről, köztük anyákról és kisgyerekekről készült képeket – mondta Léderer András.

A Helsinki Bizottság munkatársa arról is beszélt, a déli határon uralkodó körülményekről nehéz pontosabb képet alkotniuk, miután nem monitorozhatják a tranzitzónák helyzetét. A magyar kormányzat évekkel ezelőtt lehetetlenné tette ezt a munkát, 2018 óta az emberi jogi célú határmegfigyelés bűncselekménynek minősül.

A semmibe

A 2015 nyarán indult menekülthullámot követő magyar hatósági gyakorlat kapcsán hangsúlyozta, 2016 nyara óta azokat a külföldieket, akik nem tudják igazolni, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon – mondjuk, mert nincs érvényes vízumuk, mint menedékkérők 99 százalékának –, akkor mindenféle eljárás, dokumentálás és azonosítás nélkül kirakhatják őket az országból. Ez eleinte a határ menti 8 kilométeres sávban elfogottakra vonatkozott, 2017 tavasza óta azonban már az ország egész területére érvényes a szabály.

Az elmúlt években több mint harmincezer ilyen eset volt. Ha például valaki a repülővel Budapestre érkezik, és ott menedéket kér, de nincs schengeni vízuma, a rendőrök akkor is autóba ültetik, leviszik a déli határhoz, kinyitják az egyik kaput a kerítésen, és kiteszik a semmibe, akár az éjszaka közepén.

Kollektív kiutasítás, verés, kutyaharapás

Ezzel a visszakíséréses, vagy push back módszerrel több probléma is van. Az egyik, hogy az érintettek nem adhatnak be a menedékkérelmet, és úgy zsuppolják őket vissza Szerbiába, hogy nem veszik fel a kapcsolatot a szomszéd ország hatóságaival, tehát semmit nem lehet tudni arról, mi lesz velük a továbbiakban. Lényegében arra kényszeríti őket a magyar hatóság, hogy jogellenesen lépjék a szerb határt. A másik alapvető emberi jogi probléma a menekülők ellen jogtalanul alkalmazott erőszak – ütlegelés, paprikaspray, kutyaharapás – amiről a 444.hu írt hosszabb riportot.

Van egy harmadik szempont is, amelyből érdemes rátekinteni ezekre az ügyekre. Azokról az emberekről, akiket Magyarország „kidobál” Szerbiába, semmit nem tudni, mert nem hallgatják meg őket, nem veszik fel az adataikat, nem rögzítik az ujjlenyomatukat. Miközben a több mint harmincezer ember között akadhat például olyan is, akit köröznek a hatóságok. A vizsgálat helyett a magyar hatóságok az egész problémát rátolják Szerbiára. A Helsinki Bizottság szerint ez a gyakorlat a magyar alaptörvénybe és az uniós jogba is beleütközik, mivel kollektív kiutasításról van szó – tette hozzá a jogvédő szervezet véleményét.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!