Tusk: Duda pénzt vesz el a pedagógusoktól
29/12/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Duda elnök bejelentette, hogy megvétózza az új kormány 2024-es költségvetés-módosítását, amely 3 milliárd zlotyt irányoz elő a közmédiának, de a tanárok béremelésére is szán pénzt. Tusk most azt hangoztatja, hogy Duda pénzt vesz el a pedagógusoktól – írja a Politico.
Az új, uniópárti lengyel kormány elsöprő erejű lépéseket tett annak érdekében, hogy kiszabadítsa az állami médiát abból a szorongatott helyzetből, amelybe a Jog és Igazságosság elnevezésű párt, a PiS nyolcéves uralma kényszerítette, ezzel azonban politikai háborút indított el – írja a Politico amerikai portál európai kiadása.
Andrzej Duda köztársasági elnök és Donald Tusk miniszterelnök között dúl a csata, hogy ki ellenőrizze a médiát. A köztévé élére Bartłomiej Sienkiewicz kulturális miniszter Tomasz Sygutot nevezte ki, míg a partvonalra szorított médiatestület Maciej Łopińskit, a volt kormánypárt parlamenti képviselőjét jelölte ugyanerre a tisztségre. Egy további testület egy harmadik személyt nevezett meg, Michał Adamczykot. Sygut emberei beszüntették az adást az egyik csatornán, és töröltek a politika által motivált programokat, a másik két jelölt mindezt érvénytelen döntésnek tartja. Az, ahogyan az új kormány villámgyorsan rendeli el a változásokat, olyan aggályokat kelt, hogy elődjéhez hasonlóan átlépheti a jog határait – fogalmaz a Politico, és hozzáteszi: a PiS alatt az alkotmány értelmében független állami médiát olyan agresszív propagandaeszközzé alakították, amely támadta Tuskot és az ellenzéket, miközben a kormányzó párt euroszkeptikus nézeteit hirdette.
Duda elnök bejelentette, hogy megvétózza az új kormány 2024-es költségvetés-módosítását, amely 3 milliárd zlotyt irányoz elő a közmédiának, de a tanárok béremelésére is szán pénzt. Tusk most azt hangoztatja, hogy Duda pénzt vesz el a pedagógusoktól. Az új kormányfő szerint a médiát érintő lépések a jogrend és a tisztességes közélet helyreállítását célozzák. A Politico megállapítja: amíg Duda az államfő, addig a Tusk-kormány nem remélheti, hogy megússza az elnöki vétót azokkal az intézkedéseivel szemben, amelyek semmissé tennék a média ellenőrzését érintő, a PiS által manipulált eljárásokat, így a kulcsfontosságú kinevezésekkel megbízott különleges testület létrehozását.
A portál kitér arra, hogy nem csupán a PiS hívei, hanem a civil társadalom szervezetei, illetve a független média képviselői is felvonták a szemöldöküket annak nyomán, hogy a Tusk-vezetés nekilátott a könyörtelen médiatisztogatásnak. Idézi a lengyel Helsinki Emberi Jogi Alapítvány nyilatkozatát, amely szerint kétségtelen ugyan, hogy a közmédiában sürgős és alapos reformra van szükség, valamint érthető, hogy a politikai és a jogi feltételek nagyon megnehezítik ezeket a reformokat, mégsem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a közmédiában kezdeményezett változtatások mikéntje súlyos jogi kérdéseket vet föl. Lengyel független médiaintézmények pedig azt hangoztatják, hogy a változásoknak jogszerű módon kell végbe menniük, ami nem kelt bizonytalanságérzetet az újságírók körében.
Az autoriter gyakorlat, a túszejtés a nyugati világban is megjelenhet
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség egyik évösszegző írása a politikai foglyok kérdésével foglalkozik, és megállapítja: zavaró tendenciaként tűnt fel, hogy autoriter kormányzatok egyre növekvő számban ejtenek így túszokat. A cikk sok konkrét esetet sorol fel – Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Kínában, Iránban, Törökországban önkényesen bebörtönzötteket említ. Függően attól, hogy miként határozzuk meg a politikai fogoly fogalmát, szerte a világban több tízezer, vagy akár több mint egy millió ember tartozhat ebbe a körbe. Növekszik annak a kockázata, hogy bárkit – aki nem is feltétlenül foglalkozik politikával – önkényesen letartóztassanak, és aztán valamilyen kormányközi vitában sakkbábuként használjanak fel.
A Bloomberg szerint hamarosan a fejlett világban is megjelenhet az ilyen jellegű veszélyeztetettség, párhuzamosan azzal, hogy csökken a hatalmi ágak szétválasztásának, a bírói függetlenségnek az értéke. A cikk ismerteti a Nyílt Társadalom Alapítványok által fenntartott Savanta ügynökség 30 országban elvégzett szeptemberi felmérésének az eredményeit, miszerint az amerikaiak 29 százaléka, a franciák 34 százaléka és a törökök 50 százaléka ért egyet azzal, hogy egy ország kormányzásának megfelelő módja az, ha a vezetőt nem zavarják olyan dolgok, mint a parlament, illetve a választás. Az erőskezű vezető iránti igény a 18 és 35 év közöttiek körében a legmagasabb. A hírügynökség megjegyzi, hogy a leendő autoriterek céltábláinak az élén szokott szerepelni a bírói függetlenség, miként azt Magyarország, Lengyelország, illetve Törökország példája mutatja.
Az orosz-ukrán háború kimenetelének esélyei
Végül röviden a Newsweek amerikai magazin egyik esélylatolgató írásáról, amely arra keresi a választ, véget érhet-e jövőre az ukrajnai háború. A megkérdezett szakértők válaszaiból jobbára arra lehet következtetni, hogy jelenleg mind Putyin, mind Zelenszkij ragaszkodik maximalista célkitűzéseihez, és a harcok valószínűleg át fognak nyúlni 2025-re. Van olyan vélemény is, hogy 2024-ben legfeljebb csak az orosz elnök halála esetén fejeződhet be a háború, de mások szerint még akkor sem feltétlenül, mert Oroszország már túl sokat fektetett bele a vállalkozásba. Az egyik politológus szerint az oroszok nem csupán megtartani akarják a már elfoglalt területeket, hanem nekik kedvező rezsimváltozást is szeretnének Kijevben, és továbbra is úgy látják, hogy erre van esély. Putyin alighanem kivár legalább jövő novemberig, amikor elválik, hogy visszatér-e Donald Trump.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.12.29., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János