Tusknak sem tetszik, hogy Szijjártó Lavrovval találkozott

Új ablakban

2024. március 05. Reggeli gyors - részlet 24.03.05. Kárpáti János lapszemléje

05:45

00:00

Az NTV német hírcsatorna beszámolója szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta, hogy Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanar szlovák külügyminiszter külön is találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia irányítójával a törökországi Antalyában, ahol nemzetközi fórumon vettek részt a hétvégén. „Ez nem csak jó vagy rossz ízlés kérdése, hanem a magyar kormány újabb olyan megnyilvánulása, amit erkölcsi és politikai okokból csak nehezen tudunk elfogadni” – fogalmazott Tusk, miután Vilniusban megbeszélést folytatott Ingrida Simonytével, litván hivatali partnerével, aki a maga részéről „sajnálatos választásnak” minősítette a két ominózus különtalálkozót. A lengyel kormányfő megállapította: „pozsonyi és budapesti kollégáink ismét azt bizonyítják, hogy nézeteink túlságosan eltérnek egymástól meghatározott témákban. Ez elmondható Oroszországról és az Ukrajnában folytatott orosz katonai tevékenységről.” Tusk emlékeztetett arra, hogy néhány nappal korábban, az úgynevezett visegrádi csoport legutóbbi csúcstalálkozóján is ilyen benyomások érték, ami nem ad okot a derűlátásra.

Szlovákia is a szuverenitásra hivatkozik

A varsói Gazeta Wyborcza ismerteti a Reuters jelentését, amely szerint Blanar azzal indokolta az orosz külügyminiszterrel tartott találkozóját, hogy szerinte katonai eszközökkel nem lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak. A szlovák külügyek irányítója béketárgyalásokat szorgalmazott, és azt mondta, országa ellenzi a hidegháborús időszak visszatérését. A szlovák fél azt is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó találkozóra orosz kérés nyomán került sor, és hogy Pozsony álláspontja a nemzetközi jog elveinek a tiszteletben tartásán alapul, beleértve a területi integritás és szuverenitás elvét.

Sulyok személyét apjáról tett állításai árnyékolják be

A Denník N című független szlovák lap a tasr állami hírügynökség jelentése alapján tájékoztatja olvasóit arról, hogy a magyar köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás egyfelől lemondott alkotmánybírósági elnöki tisztéről, másfelől egyelőre nem kívánja kommentálni apjának múltját. A hvg.hu cikkére hivatkozó beszámoló kitér arra, hogy Karsai László történész szerint Sulyok állításai közül csak az helytálló, hogy apja ügyvéd volt Székesfehérváron, de az már nem, hogy halálra ítélték volna, mert képviselt egy nőt a válóperében, akinek az exférje később magas rangú kommunista pártfunkcionárius lett. Valójában Sulyok apját csak azért kereste a rendőrség, mert tisztázni akarták vele egy olyan pártban betöltött szerepét, amely együttműködött a nácikkal. Ezekre a hazugságokra – folytatódik Ungváry Krisztiánnak a telex.hu által közölt írására alapozott szlovák hírügynökségi ismertetés – nem lett volna szükség akkor, ha Sulyok Tamás nem próbálja beállítani apját és önmagát a kommunizmus áldozatának. Ungvárynak arra a megállapítására is kitér a tasr, hogy akit - mint kompromittált szélsőjobboldalit - a nyolcvanas években valóban üldözött volna az állambiztonság, annak a fiát nem vették volna fel a jogi egyetemre.

 

Sulyok Tamás Fotó:

MTI/Illyés Tibor

 

Nincs egységes álláspont az abortuszról

Azok a sajtóbeszámolók, amelyek a művi abortuszhoz való jognak Franciaországban – a világon elsőként – alkotmányos szabállyá tételéről szólnak, kitérnek arra is, hogy a kérdés megítélése nemzetközi szinten korántsem egységes. A Politico amerikai portál azt írja: beszédében Gabriel Attal francia miniszterelnök utalt az abortusz jogának visszaszorítására az Egyesült Államokban, Lengyelországban – és Magyarországon. Attal arról beszélt, hogy az amerikai nőknek harcolniuk kell a művi terhességmegszakításhoz való jogért, a magyarok és a lengyelek számára pedig ez úgymond nem szentesített jogosultság. A Politico ismertetése szerint miközben az abortusz a legtöbb EU-országban legális, jobboldali populisták érvényesítenek olyan politikát, aminek a célja az abortusz megnehezítése. Így Magyarországon a terhes nőknek meg kell hallgatniuk már az első ultrahangos vizsgálat során az esetenként magzati szívdobbanásnak nevezett jelenséget, bár az elnevezést egészségügyi körökben félrevezetőnek tartják, mert – mint arra a Politico egy másik cikke utal - a terhességnek abban a korai fázisában, az első hat hétben még nem léteznek szívbillentyűk, amelyeknek a nyitódását és záródását később hallani lehet, valójában csak az tekinthető szívhangnak: az ennél korábbi vizsgálat esetén ténylegesen maga az ultrahang-készülék bocsát ki az elekromos működés nyomán érzékelhető hangot. Lengyelországban ennél jóval szigorúbbak a korlátok: az előző, jobboldali kormány csaknem teljes tilalom alá helyezte a művi abortusz elvégzését, és – írja a Politico – a Tusk-kormány most ennek a megváltoztatásán dolgozik.

A Les Echos című párizsi lap azt emelte ki a francia miniszterelnök által az alkotmánymódosítás méltatásakor mondottak közül, hogy Attal szerint eközben látni kell azt is, mi zajlik külföldön, és ennek kapcsán a kormányfő Lengyelországra és Magyarországra utalt.

Jeles évforduló

És végül ne feledkezzünk meg méltatlanul egy kerek évfordulóról: a dpa német hírügynökség felidézi, hogy hatvan évvel ezelőtt mutatkozott be a lipcsei nemzetközi vásáron a Trabant 601-es.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata