Újabb harcászati beszerzések és lézerprojekt Magyarországon
20/05/2021 06:50
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Több száz milliárd forintos lézerprogramot indított az EU, amiből kiszállt Románia. Magyarország újabb fegyverzetet vásárolt 50 milliárd forintért.
Kilépett Románia abból a 950 millió eurós, közös szervezésű és uniós finanszírozású lézerprogramból, amelyben a Szegedi Egyetem is részt vesz a csehekkel, olaszokkal és litvánokkal együtt – írja a washingtoni Science Mag, tudományos magazin.
A nagy reményekkel indult Extreme Light Infrastructure (ELI) programban a lézer felhasználásának új területeit kutatják: a daganatos betegségek kezelésétől egészen a nukleáris hulladék feldolgozásáig, vagy éppen az asztrofizikától a biomedicínáig.
Az uniós ernyő alatt megtervezett program nem titkolt célja a felzárkózó országok tudományának és kutatási színvonalának az emelése is, amire április 30-án adta áldását és vállalta fel koordinálását az Európai Bizottság az úgynevezett European Research Infrastructure Consortium (ERIC) elnevezéssel.
Előzőleg Franciaország és Nagy-Britannia is kilépett a programból, ami alapvetően megváltoztatta a finanszírozás struktúráját. Noha épp francia kezdeményezésre indult be a kutatás, ugyanis Gerard Mourou fizikus ennek a lézertechnológiának a kidolgozásáért kapott Nobel-díjat.
Romániának a gamma sugarak generálására tervezett létesítmény megépítésével akadtak gondjai. Olyannyira, hogy két román vállalkozás perre is ment egymással. Hogy a program építkezése ne akadjon meg, amerikai céget bíztak meg a program további menedzselésével.
A szintén amerikai Defense News kölni tudósításában arról olvashatunk, hogy Nagy Britanniával és Magyarországgal újabb üzleti lehetőségekről és vásárlásokról tárgyalt a Rheinmetall/Rajnai Fémművek.
Előbbiekkel szárazföldi katonai robotok gyártásáról tárgyalt, míg hazánkkal a Lynx (azaz híúz) páncélozott harci járművekre szánt aktív pajzs vásárlásáról 140 millió euró (49 milliárd forint) értékben. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke ezt nem említette meg az MTI-nek.
A cikk nem felejtette el megírni, idézem, hogy a magyar kormány elidegenítette magát Európától antidemokratikus intézkedéseivel és szeszélyes külpolitikájával, ami gyakorta szembemegy a konszenzusos uniós politikával. Nem mellesleg Magyarország volt az első a Rheinmetall partnerei közül, aki a Lynx harcijárművek vásárlásáról, illetve 2,4 milliárd dollár (691 milliárd forint) értékben Lynx gyár építéséről döntött Zalaegerszegen.