Újraindult a civil fesztiválszezon
12/07/2021 12:32
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
A Bánkitó Fesztivállal a hétvégén újraindult a civil fesztiválszezon. A járványos év után a szervezők a rendezvényre idén négyszer kevesebb embert engedtek be, a fesztivál fő témája pedig a „hungaroterápia” volt.
A Bánkitó Fesztivál a Marom zsidó ifjúsági szervezet rendezvényéből nőtte ki magát összcivil fesztivállá, ahol a látogatók ma már éppúgy hallgathatnak előadást a hallucinogén szerekről, ahogyan részt vehetnek a romákkal kapcsolatos előítéletekről szóló workshopon vagy megtekinthetik a Táp Színház egyperces előadásait. Az idei évben a fesztivál ugyanakkor két szempontból is különleges volt. Idén a fesztivál témáját az úgynevezett „hungaroterápia” adta, vagyis ezúttal a kisebbségek helyett a magyarsághoz való viszonyulást helyezték a középpontba.
Schönberger Ádám, a fesztivál igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy a Bánkitó eleve a szubkultúrák gyűjtőfesztiválja, amibe éppúgy beleértendők a zenei és a kisebbségi szubkultúrák, viszont sokszor szembesültek azzal a kritikával, hogy valójában saját magukat „érzékenyítik”, hiszen ez a közeg nagyjából egyetért mindenben, amit a rendezvény képvisel, így itt lassan már a civil szervezetek munkájára sem lenne szükség. Ezért olyan témát kerestek, amellyel inkább a saját közegüket tudják értelmesen érzékenyíteni, ezt pedig a magyar identitásban találták meg. Schönberger elmondta, ennek a jelentősége abban áll, hogy ebben a közegben sok embernek van fenntartása, problémája, kapcsolódási anomáliája ezzel a témával. „Azt próbáltuk megfogalmazni, hogy milyen az, ha úgy jössz be, hogy közben magyar zászlók meg trikolorok lógnak, illetve piros-fehér-zöld merchandising-termékeket, kendőket és kokárdákat lehet vásárolni, és hogy ez mennyire provokatív.”
Hozzátette, nem arra gondol, hogy a Bánkitó provokálná a magyar identitásukkal tisztában lévőket és azt különféle módokon megélőket, hanem a szervezők és látogatók saját közegének „provokolásáról”, vagy ha úgy tetszik, érzékenyítéséről van szó. Arra, hogy az úgynevezett politikai vagy kulturális szekértáborok egyoldalúsága unalmas és kontraproduktív, a Bánkitó Fesztivál szervezői már tavaly rájöttek. Akkor azonban jött a járvány, és a fesztivált el kellett halasztani. Az idei rendezvény ugyanakkor méretében is különbözött a korábban megszokottaktól. „Nagyon érződik az, hogy kisebb a fesztivál – nyilatkozta egy fesztiválozó, aki már negyedszer látogatott el a rendezvényre. – Ez azonban pozitívum is, hogy például minden nagy fellépő a nagyszínpadon van, egymás után következnek, így nem kell aggódni, hogy nem érsz át az egyik koncetről a másikra” – mondta, és hozzátette: neki tetszik a családias hangulat, amit a kevesebb résztvevő jelenléte hoz létre. „A szintet hozta ugyanígy. Kicsit más – nem jobb, nem rosszabb, csak más, ami most van.”
Az idei fesztiválra negyedannyi látogatót engedtek be, mint a korábbi években, a Nógrád megyei Bánki-tó körül megtartott rendezvényre napi 1200-an válthattak jegyet. Oláh Kata, a fesztivál főszervezője elmondta, hogy számukra két okból is új tapasztalatokat hordozott az idei rendezvény létrehozása: egyrészt nem tudtak kiindulni a tavalyi számadatokból, amelyekre korábban támaszkodtak a fesztivál gazdálkodásának kialakítása során; másrészt azt sem tudták megjósolni, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a járvány után a közös jelenléthez. Ahhoz, hogy mindenki számára biztonságos körülményeket teremtsenek, végül úgy is tartották magukat a létszámkorlátjukhoz, hogy hatósági részről már nem volt korlátozás. „Úgy éreztük, hogy egyszerűen nem lehet visszaugrani ahhoz, ami korábban volt, kell egy átmeneti év, ami kicsit nyugalmasabb, lassabb, biztonságosabb nekünk és a látogatóknak is, mert most ez a közhangulat” – tette hozzá.
A létszámkorlát persze elsősorban a fesztivál és a területén üzemelő vendéglátók anyagi bevételeire hatott ki. Ahhoz, hogy a civil szféra egyik legfontosabb rendezvényét mégis meg lehessen tartani, segítséget nyújtottak a kisebb-nagyobb támogatók, valamint – az idén többek közt a magyar identitáshoz kapcsolódó rapet vagy épp elektronikus népzenét játszó – zenei fellépők is, akik a tiszteletdíjuknak csak a töredékét kérték el a szervezőktől. Ez azonban kivételes állapotot jelentett. A főszervező elmondta, ez a működés így nem fenntartható, ugyanezt nem lehet még egyszer megcsnálni. „Ez egy társadalmi vállalkozás, amelyek vállalkozási alapon kell tudnia működni, ezért a jövő évtől változni fog a helyzet.”
A civil szféra újrainduló közösségi életét idén is sokfajta ember ünnepelte együtt a Bánki-tó partjainál. Mint Schönberger Ádám, a fesztivál igazgatója elmondta, a rendezvény egyik eredeti célja az is, hogy a zsidóságot egy tágabb közösség integráns részeként helyezze el a köztudatban. Így bár a saját zsidó kötődéssel rendelkező fesztiválozók az idei évben még kevesebben voltak, a szombatfogadáson ugyanabban a számban vett részt a közönség, és az elmúlt évekkel ellentétben idén még az időjárással is kegyesebb volt a fesztiválozókhoz az Örökkévaló.
A tudósítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.07.12., hétfő 8:40
Riporter: Pályi Márk